A Szent László Napok felmutatják jogainkat

A Szent László Napok felmutatják jogainkat
Jeles közéleti személyiségek jelenlétében nyitották meg pénteken a Szent László Napokat a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében. „Mi most azért vagyunk itt, mert hiszünk az erőnkben, és hiszünk az erős közösségekben” – hangzott el többek között.

A délután öt órakor kezdődött megnyitó első felszólalója Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője volt, aki ismertette az eseménysorozat fő célkitűzését: „Legyen újra pezsgő kulturális élet Nagyváradon! Kisebbségi helyzetünkben is lehet értékeket teremteni, ha létezik összefogás, civil öntudat, a közösségi élet iránti fogékonyság, kreativitás, tenni akarás. Nagyvárad napjainkban is egy élhető város… lehetne. Épített örökségünk, a város lakóinak nyitottsága, a magyar és román kultúra találkozása sajátos erőteret képez. Ezt kell tudnunk megmutatni mindazoknak, akik a mindennapok gondjai között kevésbé tudnak a helyi, vagy Nagyvárad vonzáskörzetébe tartozó értékekre felfigyelni. Meg kell védenünk múltunk örökségét, és meg kell értetnünk azokkal, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni: nem valami vagy valakik ellen ragaszkodunk a múltat őrző temetőinkhez, magyar utcaneveinkhez, színházunkhoz, iskoláinkhoz, templomainkhoz, hanem azért, mert ezek jelentik otthonérzetünk és megmaradásunk zálogát.”

Tőkés László EP-képviselő beszédében az európai uniós csatlakozási folyamat vonatkozásában kifejtette, hogy Erdélyt nem csak Európának kell megmutatnunk, hanem újra fel kell fedeznünk Erdélyt magunk számára is, és újból vissza kell kapcsolnunk a magyar nemzet vérkeringésébe. Ezt szolgálják az erdélyi városokban a magyar közösségek által szervezett rendezvények, amelyek sorába most belépett a nagyváradi Szent László Napok is. Tőkés László kifejtette: „Amikor lebomlottak a határok, a rendszerváltás után inkább a teljesség igénye vett erőt rajtunk és világtalálkozókban gondolkoztunk. Most a helyi és a regionális értékek kerülnek az előtérbe. Mert hogyan is azonosulnánk az emberiséggel, ha nem tudnánk önmagunkra találni?

Aki Váradhoz nem hűséges, az nem lehet a nemzethez sem hűséges. Aki nem tudja teljesen átélni szűkebb körben identitását, az nem lesz képes eljutni a szélesebb összefüggésekre.”

Összehasonlítás

Ezt követően Tőkés László a Varadinum rendezvénysorozatról ejtett szót. Stanik István médiaszakember írását idézve elmondta: a Varadinummal az a baj, hogy félművelt politikusok szervezik, akik elhitték magukról, hogy a hatalom birtokában a kultúra is hozzájuk tartozik. A magyar közösség vezetői nem a hangsúlyos kulturális jelenlétre koncentráltak, elég volt számukra a leginkább saját hasznukra kamatoztatott gazdasági pozíció. Így történhetett meg, hogy már egyetlen befolyásos alkotó értelmiségi sincs a város vezetésében. Ennél a diktatúrában is erősebb képviseletünk volt. Tőkés László kifejtette, hogy amióta a Varadinum és a falunapok átpolitizált eseményekké alakultak át, melyek permanens politikai kampányra használják a jobb sorsra érdemes magyar kultúrát, mióta a színvonaltalanság és a tartalmatlanság nagy mértékben eluralkodott a közösségi megnyilatkozásokon, akkor nagy szükség van egy olyan rendezvénysorozatra, mint amilyen a Szent László Napok. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke kiemelte, hogy Nagyváradon kezdett elsikkadni Szent László öröksége, mára már csak egy sikátor viseli a nevét az ő maga által alapított városban. „A katolikus egyház híven táplálta Szent László kultuszát, és ez mintegy ellensúlyozza hiányérzetünket, de Szent László király, Nagyvárad ennél többet érdemel tőlünk. Most viszont folyik ellenünk múltunk elrablása, már-már gyökeres kitépése a nagyváradi közösségi tudatból. Olaszi temetőnk sorsa jól példázza, hogy már nem csak az élők sorából, hanem a halottak sorából is ki akarják törölni magyarságunkat. Mi azért tesszük, amit teszünk, hogy megvédjük magunkat, városunkat, magyarságunkat. A mi elvesztésünkkel a város szegényebb lesz, és Európa is szegényebbé válik” – fogalmazott Tőkés László.

Jogos a jogérvényesítés

Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Szent Lászlót egy összhangot teremtő karnagyhoz hasonlította, aki a harmóniára és a realitásra alapuló kompromisszumok királya volt. A nagykövet leszögezte: „A realitás akkor is az volt, és ma is az, hogy amikor a jogainkat védjük, akkor az egyetlen kompromisszum, amit tisztességesen megköthetünk, az az, hogy a jogainkat illetően nincs kompromisszum.” Ezt hallva a teremben lévők hangos tapssal fejezték ki tetszésüket. A tetszésnyilvánítás után a nagykövet így folytatta beszédét: „Amikor a romániai magyar közösség az önazonosságához, a múltjához, a jelenéhez és a jövőjéhez kötődik, alapvető jogait védi, akkor teljesen jogos, amit csinál az erkölcs, a szokás és az írott jog szempontjából is. Nem adományokat kér, nem a többségi nemzet, vagy egy harmadik, kívülálló fél jóindulatára támaszkodik, egyszerűen érvényesíti azt, ami az övé, ami jár neki. Soha ne legyen senkinek aggálya, félelme, vagy lelkiismeret furdalása azért, mert a magyarságát, a kultúráját, a nyelvét, az egyéni és a közösségi jogait megéli. Ez jogos, ez jár. Ez jár a románoknak is, és jár mindenkinek abban a világban, amelyet fejlett, demokratikus világnak nevezünk. De jár mindenkik abban a világban is, amit az egyetemes emberi jogokból vezetünk le. Ezek a napok azért fontosak, mert legalább erre a három napra felmutatják jogainkat. Az igazi persze az lesz, amikor 365 napon sikerül felmutatni ezeket a jogokat, de valahol el kell kezdeni. És ez az a kezdet, amelyet Magyarország államfője, Magyarország kormánya és Magyarország országgyűlése nevében is nagy tisztelettel és köszönettel üdvözlök.”

Színes Európát

A megnyitón beszédet mondott továbbá Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese, aki Szent László királynak a magyar történelemben betöltött szerepéről szólt, Magdó János kolozsvári magyar főkonzul, aki Váradhoz kötődő személyes emlékeit elevenítette fel, majd kifejtette, hogy a Szent László Napokkal reményei szerint egy új hagyomány kezdődött el. Németh Zsolt és a magyar külügyminisztérium üzenetét Pákozdi Csaba külügyminisztériumi osztályvezető tolmácsolta. Elhangzott: „Mi most azért vagyunk itt, mert hiszünk az erőnkben, és hiszünk az erős közösségekben. Aki létezni akar, ki kell érdemelje a létezését, és mi mással érdemelné ki, mint áldozatvállalással. Nem siránkozni kell tehát, hanem példát mutatni. Mi most egy színesebb európai közösség hasznos összetevőjeként, de magyarként óhajtunk megmaradni. Ez az európai közösség visszahúzódóban van népesség, gazdasági befolyás, hagyományőrzés tekintetében egyaránt, és ezen belül a magyarság szintúgy visszaszorulóban van. Mi azért akarunk létezni, hogy hasznos áldozatvállalók lehessünk, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy Európa magának is árt, ha a magyarságot sorvasztja, illetve hagyja elsorvadni. Azért jöttünk össze, mert úgy érezzük, identitásunk megőrzése nem öncél, hanem egy nagy múltú államiság folytatóiként kötelességünk is. A Szent István által alapított, és a hős harcos, Szent László által megerősített magyar állam a jelenkorban a jog eszközével küzd. Korunk eszmeisége, korunk állapota ezt kívánja tőlünk. Az egyszerűsített honosítás is jogi eszköz. Senki sem kérdőjelezheti meg, hogy az államtudaton túl a nemzettudatot erősítsük. Nagyvárad európai beágyazottsága Szent László révén régóta megvan. Európa a közjogi értelemben is újraegyesülő magyar nemzet közös hazája. Az EU egy értékalapú integrációt folytat, ahol a nyelvi és kulturális sokszínűség meghatározó, ezt a folyamatot kell elősegíteni európai polgári kezdeményezésekkel is. Az autonómiának nem megosztania, hanem összekötnie kell az erdélyi magyarságot. A partiumi és székelyföldi autonómiatörekvéseknek egy irányba kell mutatnia. Nincs helye annak a szorongásnak, hogy a Székelyföld autonómiája hátrányos helyzetbe hozná a Székelyföldön kívüli magyarokat.”

Lelki erőforrás

Török Sándor, a megnyitó ünnepség moderátora felolvasta a Szent László Napok védnökeinek, Kiss Rigó László szeged-csanádi római katolikus püspöknek és Borkai Zsoltnak, Győr polgármesterének az üzenetét. Kiss Rigó László hangsúlyozta: „Szent László személye világító fáklya, példája szellemi, lelki erőforrás az egész nemzet számára a történelem útján. Kivételes megtiszteltetés számomra, hogy a nagyváradi Szent László Napok védnöki tisztét betölthetem.” Borkai Zsolt üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Szent László holta után sem szűnt meg nemzetének oltalmazója lenni. A beszédek után kiosztották a Szent László díjakat, melyet váradi nagycsaládosok érdemelnek ki. A díjat a Kristófi és a Tóbiás család kapta. A megnyitó, melyen közreműködött a nagyváradi római katolikus székesegyház Szent László énekkara és zenekara Kristófi János vezényletével, a Himnusz eléneklésével zárult.

Pap István