„A szemléletformálást magunkon kell kezdjük”

A konferencia résztvevőinek (egy részüknek) a csoportképe
A konferencia résztvevőinek (egy részüknek) a csoportképe
A klímaváltozás és várható gazdasági, társadalmi hatásai az Európa-kapu ETT területein címmel tartottak tegnap délelőtt/délben konferenciát Nyíradonyban, pontosabban a Nyíradony-Tamásipuszta területén lévő Borostyán Med Hotelben.


A szervező az Európa-kapu Európai Területi Társulás volt, mely 2012. évi megalakulása óta aktív résztvevője az európai uniós kezdeményezéseknek és programoknak. Az elmúlt években tevékenységük a klímaváltozás hatásainak kezelésére irányulóan is erősödött, hiszen a régió tagönkormányzatainak (15 Bihar és Szatmár megyei önkormányzat a határ innenső oldalán, 20 Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat a „túloldalon” alkotja az Európa-kapu ETT-t) is az elkövetkező években az egyik legnagyobb kihívást az éghajlatváltozás jelenti.

Nincs vesztegetni való idő

A rendezvényen Bihar és Hajdú-Bihar megyei elöljárók, a két ország kormányzati képviselői, EP-képviselők és nem utolsó sorban az említett határ menti önkormányzatok elöljárói vettek részt. Voltak, akik már előző napon megérkeztek az impozáns vendéglátóhelyre, maguk is megtapasztalva, miként használják ki ott például a termálvizet, ami a klímaváltozás egyik kérdése. A konferencia előtt az Európa-kapu Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás megtartotta mintegy félórás közgyűlését, melynek sarkalatos pontja volt, hogy két éves szünet után (amíg gyereknevelési szabadságát töltötte) újraválasztották a szervezet elnökének dr. Kres Tünde Tímeát, aki az ez után kezdődött konferencia moderátori szerepét is betöltötte. A köszöntők során elsőként Tasó László országgyűlési képviselő, az Európa-kapu ETT elnöke kapott szót, aki a legelején leszögezte: környezetvédelmi témában nincs vesztegetni való idő. Ami eddig történt, az nem elegendő, a sikeres stratégia meglátásában csak az lehet, ha sikerül az embereket érdekeltté tenni ez ügyben, mintegy „divattá tenni” például az energiatakarékosságot, a szelektív szemétgyűjtést, hogy valóban foglalkozzanak vele. Régen rossz, ha megfogalmazódik a kérdés: ember vagy természet, fejtegette, hozzátéve, hogy a megoldáshoz vezető úton az első lépések egyike kell legyen a „jogi akadálymentesítés”, mind az egyes kormányok, mind az EU részéről. Kiss-Parciu Péter helyettes államtitkár (Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest) kijelentette, hogy Magyarországnak kiemelten és egyaránt fontos a természetvédelem és a határ menti fejlesztés, hiszen mintegy 2200 kilométer határszakasza van. A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia 2030-ig érvényes, ám az csak a környező államok hasonló terveivel összhangban értelmezhető, hiszen, mint példaként felhozta, a folyóvizek 90%-a a határon túlról érkezik Magyarországra.

Globális megoldások

Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő éppen időszerűnek nevezte a találkozó időpontját, tekintve, hogy Katowicében (Lengyelország) ugyanebben a témában világszintű konferencia zajlik és „globális megoldás nem lehetséges helyi megoldások nélkül”. A politikus kifejtette: az EU-ban teljében van a 2020–2027-es ciklus költségvetési vitája, amikor meghatározzák a prioritásokat, vagyis azt is, mennyi pénzt szánnak a környezetvédelemre, hiszen, ahogy a képviselő fogalmazott: minden ügyben annyit lehet tenni, amennyi pénz van rá. Azzal nem lepte meg hallgatóságát, hogy kijelentette: az EU-ban politikai káosz van (migráció, határvédelem, Brexit), ugyanakkor azt a kijelentését is megerősítette, hogy az EU Románia és Bulgária esetében kettős mércét alkalmaz, mert bár minden feltételt teljesítettek, mégsem lehettek eddig tagjai a schengeni övezetnek. Bocskor Andrea EP-képviselő (Fidesz) úgy vélte, Magyarország környezetvédelmi szempontból „sérülékeny zónába” tartozik, ugyanakkor egyre többen felismerik a téma fontosságát, és helyi szintű politizálásban is foglalkoznak vele. Szabó Ödön képviselő, az RMDSZ Bihar megyei elnöke azt hangsúlyozta, hogy a határ menti együttműködések dolgoznak a legnagyobb forrásfelhasználással, ahol a helyi szervek kapják az EU-támogatásokat, ott azok sokkal hatékonyabbak, mint az állam általi leosztások. Véleménye szerint az önkormányzatok „pillanatok alatt elköltenék” azokat az eurómilliókat, melyeket Romániának szántak, de Brüsszelben „ragadtak”. Már korábban is, de most is megfogalmazta ötletét: bátor és előremutató lépés lenne a két ország kormánya részéről, ha a határ menti 8 megyére bíznák a saját területi együttműködésük ügyvitelét. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bármi is történik, „azért a víz az úr”. Az általa vezetett intézmény elfogadta saját klímastratégiáját, melyben érintik egyebek mellett a szárazság, a csapadékbőség, a hőmérséklet-változás témaköreit. „A szemléletformálást magunkon kezdjük”, fogalmazott Pajna Zoltán. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke vízügyi szakemberként arra emlékeztetett, hogy a szomszédos megyék között már 10–12 éve zajlik a vízügyi együttműködés. Tapasztalata, hogy más területeken valóban sok a jogi akadály, példának hozta fel a megépített, ám kihasználatlan határátkelők (Érsemjén, Biharfélegyháza) esetét.

Jogi akadályok

Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az ukrajnai helyzetet is érintette már a szomszédság okán, kifejtve, hogy a három ország, illetve az EU egyébként jószándékú szabályozói „köszönő viszonyban sincsenek egymással”. A maguk részéről egy jégkár-elhárító rendszer kiépítésén dolgoznak, együttműködve a magyarországi meteorológiai intézettel, hiszen „olyan hatásokról beszélünk, melyek határon átnyúlóak, ha akarjuk, ha nem”, mondta. Végül Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere, a házigazda szervezet alelnöke kapott szót, kifejtve: eredeti céljaik nem változtak, ám a jogi akadályok gátolják a munkájukat. A köszöntők után dr. Kres Tünde Tímea felolvasta (románul) azt a szándéknyilatkozatot, melyet a résztvevők aláírtak, s mely arról szól, hogy az említett jogi akadályok megszüntetését kérik a környezetvédelem hatékonyságának érdekében. A memorandum szignózása az utolsó napirendi pontként volt meghatározva, ám a tanácskozás elejétől meg lehetett tenni, a szervezők előrelátóan gondoltak azokra, akik esetleg időközben távoznak. A résztvevők közös fotójának elkészítése utáni kávészünetet az előadások követték, ezek a meghívó sorrendjében: dr. Roca Radu Tiberiu (helyettes államtitkár, Környezetvédelmi Minisztérium): A Romániai Klímaváltozásra vonatkozó stratégia prioritásai mezőgazdasági és erdészeti szektorban; Claudia Zdrenghea (osztályvezető, Fejlesztési Minisztérium): EGTC-k Romániában; Fekete Katalin (osztályvezető, Külgazdasági- és Külügyminisztérium): EGTC-k Magyarországon; Kovács Barbara (Éghajlat-politika nemzeti kapcsolattartó, Innovációs és Technológiai Minisztérium): Klímaváltozás és éghajlat politika Magyarországon; Ana Calvalho (igazgató, Zasnet EGTC, Potugália): A Zasne GTC bemutatása; Nagyné Ágota (projektmenedzser, Mura Régió EGTC): A Mura Régió EGTC bemutatása; Zsembeli József (kutató, Debreceni Egyetem): A klímaváltozás és az ahhoz történő alkalmazkodás agrotechnikai lehetőségei.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .