A szatmári békére emlékeztek

A szatmári békére emlékeztek
Nagyvárad – Csütörtökön dr. Fodor Pál turkológus-történész, az MTA tudományos tanácsadója tartott előadást Váradon, A Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári béke és annak következményei címmel.

A Rákóczi emlékév keretében megrendezett előadást a Partium Alapítvány Kuratóriuma és a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi munkacsoportja szervezte. Az Ady Endre Középiskola dísztermében megjelenteket Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő, alapítványi elnök köszöntötte. Elmondta: a rendezvény ötletgazdája dr. Földes Béla főorvos, máltai vezető volt, aki többször is javasolta neki, hogy emlékezzenek meg a szatmári béke (1711. április 30.) megkötésének 300-ik évfordulójáról.

A meghívott magyarországi előadó, dr. Fodor Pál turkológus-történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet: a 19. század óta a magyar történelemtudomány szakemberei sokat foglalkoztak azzal, hogy ezt a fontos eseményt értelmezzék, így ő nem fog tudni új kutatási eredményekről beszámolni, viszont reményei szerint közös gondolkodásra készteti hallgatóságát. Kifejtette: a gróf Pálffy János császári generális és Károlyi Sándor kuruc vezér által megkötött kiegyezés tizenegy pontjának talán leglényegesebb eleme az amnesztia, vagyis az udvar úgy tett, mintha az elmúlt nyolc-tíz évben semmi sem történt volna. Ezenkivül az osztrákok azt igérték Rákóczinak: ha három héten belül jelentkezik és leteszi a hűségesküt, akkor élhet az országban, és visszakapja a vagyonát. Ugyanakkor az özvegyasszonyoknak és az árváknak biztosítják a birtokaikat, az uralkodó nem lép fel a protestáns vallásúak ellen, és az amnesztia a korábbi mozgalmakban résztvevőkre is vonatkozik, azzal a különbséggel, hogy ők vissza kell kérniük a birtokaikat, nem kapják meg automatikusan ezeket.

Újabb koporsószög

A történész azt is megválaszolta, hogy szerinte miért volt szükség a kiegyezésre, és Bécs ezzel a döntéssel miért gyakorolt kegyet. Elmagyarázta: 1710 őszére a kuruc állam a csőd szélére jutott pénzügyi és gazdasági szempontból, a nemesi konföderáció szétesett, a kuruc táborban sem volt szinte senki, aki folytatni akarta volna a harcot, és a korábban kedvező nemzetközi helyzetben is negatív változás következett be. Ráadásul a lakosság éhezett, a csatákban körülbelül 85 ezer, az 1709-1715 között tomboló pestisjárványban pedig 400-500 ezer ember halt meg. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: napjainkban a szatmári egyezményt reális, kitünő kompromisszumnak tartják, amiből az adott körülmények között az elérhető maximumot hozták ki. Ez azonban nem mindig volt így. A kortársak hosszú időn keresztül erkölcsi árulónak tartották Károlyit, és Rákóczi is ellene volt a békekötésnek. A parasztok állásfoglalása alig ismert, de valószínűsíthető, hogy ők viszont óhajtották a változást, a békét. A nemesség abszolút elégedett lehetett, hiszen mindent megkapott, sőt, bizonyos értelemben nagyobb szabadságjogot vívott ki magának, melyeket aztán közel 80 évig, II. József uralkodásáig nem kérdőjelezett meg senki.

Dr. Fodor Pál a taglalt történelmi korszakról összegzésképpen úgy vélekedett: a szatmári egyezmény pillanatnyi sikere vitathatatlan, de a kiegyezések sorozatában csak egy újabb koporsószög volt Nagy-Magyarország testében. A Habsburgok gazdaságpolitikája továbbra is előnytelen volt a magyaroknak, az ország integritását sem állították helyre 1867-ig, problémát jelentett a határőrvidék, később pedig a jezsuita rend felszámolásával szellemi csapást is mértek Magyarországra.

Koszorúzás Biharon

Az előadás után a szervezők két autóbuszt biztosítottak azok számára, aki kilátogattak a Bihar községben található Jármy Ferencz kuruckapitány két emléktáblájához. Itt dr. Földes Béla köszöntötte a megjelenteket, majd Csernák Béla helyi református tiszteletes ismertette röviden a Rákóczi-szabadságharcnak a települést érintő történéseit. Ezután koszorúzásra került sor, melyen közreműködtek a Partium Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének és a helyi RMDSZ-szervezetnek a képviselői, valamint Nagy Gizella bihari polgármester és magánszemélyek. Ugyanakkor mindenki ajándékba kapta Magyari András: Bihar a Rákóczi-felkelés idején című tanulmányfüzetét.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: , ,