A szabadságharc üzenete ma is aktuális

Németh Zsolt és Demeter Katalin helyezi el a megemlékezés koszorúit
Németh Zsolt és Demeter Katalin helyezi el a megemlékezés koszorúit
’48, ’56, ’89 nemzetét nem lehet egy új birodalomba, globális rendbe besorolni, hangsúlyozta március 15-én Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke. A beszédek és a rövid verses-zenés összeállítás után koszorúzás következett.

Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács március 15-iki nagyváradi ünnepi megemlékezésének fő helyszíne a Szacsvay Imre szobornál volt, ahová az ünneplők a Szent László térről vonultak át délután fél négy magasságában, miután megtekintették ott a berettyóújfalui és a biharkeresztesi néptánccsoportok magyar néptáncokból álló rövid műsorát. Az ünnepi megemlékezés a Szacsvay-szobornál Szilágyi Zsoltnak, az EMNP elnökének a beszédével kezdődött. A politikus többek között hangsúlyozta: „Az 1848-as szabadságharc során lengyelek, horvátok, szerbek és magyarok együtt álltak az egyetemes szabadság zászlaja alatt. Milyen jó lenne, ha ugyanazt mondhatnánk el a román–magyar kapcsolatokról is, mint a hosszú múltra visszatekintő lengyel–magyar barátságról! Milyen jó lenne, ha a centenárium évében nem attól kellene tartanunk, hogy melyik borgőzös pillanatban intéznek irányunkba fenyegető kijelentéseket. Milyen jó lenne, ha együtt tudnánk tervezni a jövőt, s együtt tehetnénk biztonságosabbá és élhetőbbé a kontinenst, melyen közösen élünk” – kezdte beszédét Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke hozzátette: a magyar–román viszony sikertörténet is lehetne, ennek előfeltétele azonban az őszinte párbeszéd. „1989 után – amikor már gyakorolhattuk a szólásszabadság jogát – egyértelműen kimondtuk: a közösségi önrendelkezés áll politikánk középpontjában. 1848-ban eleink nemzeti önrendelkezésről beszéltek, s ennek – a román alkotmányos renden belül – jelenleg autonómia a neve. Újra és újra ki kell mondanunk: a románság szabadsága nem sérül, ha a magyar közösség számára is biztosítja a szabad élet lehetőségét. Hiába fenyegetnek és igyekeznek megfélemlíteni minket: soha nem szabad lealacsonyodnunk arra a szintre, amin a korábbi román miniszterelnök állt. Soha nem szabad helyet adnunk a gyűlöletnek, s mindig, minden körülmények között a szereteten alapuló párbeszéd kell legyen az elsődleges” – hangsúlyozta a Néppárt elnöke.

Kormányfői üzenet

Demeter Katalin, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a március 15-iki ünnep alkalmából a Kárpát-medence minden táján élő magyaroknak szóló üzenetét olvasta fel, melyben többek között az állt. „1848. március 15-én az első kokárdáktól a Nemzeti dalon át a Tizenkét pontig minden a magyarság összetartozását és szabadságvágyát hirdette. Azóta pedig e napnak a fénye éppúgy meghatározza életünket, ahogy bevilágította az egymástól való elszakítottság és a diktatúra legsötétebb évtizedeit is”. A miniszterelnök szavai szerint „ma ismét eljött az idő, amikor együtt kell megvédenünk szabadságunkat és ezeréves kultúránkat. Mert mi, magyarok ma sem kívánunk mást, mint hogy közösen ünnepelhessük hőseinket, és olyan világot építhessünk magunknak, amelyben szabadon használhatjuk nyelvünket és büszkén mondhatjuk el, hogy akárcsak őseink, mi is az erő, a hűség és a jövőbe vetett reménység színeiben akarunk élni a Kárpát-medencében.”

Vér nélkül

A továbbiakban Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz parlamenti képviselője mondott beszédet, többek között kiemelve: „A magyarok szabadságvágya 1848 nyomán vált példaképpé és szimbólummá az egész világban. És ezt éreztette újra 1956, és ez éled újjá napjainkban is, amikor Magyarország nemzetközi vitákat folytat. Szemben az angol vagy a francia polgári forradalommal a magyaroknak nem saját uralkodó rétegükkel, hanem egy birodalommal kellett megküzdeni, ezért a forradalom nem torkollott polgárháborúba. Ez az oka annak, hogy egységesen tudja az ország és a nemzet ünnepelni a forradalom és szabadságharc hőseit. Magyarországon a parasztok nem lázadtak fel a forradalom ellen az egyház és a király védelmére, hiszen nem volt egyházellenes éle a forradalomnak. 1848-ban a kormányra került magyar reformerek nem tiporták lábbal korábbi kulturális hagyományainkat, hanem megújították azokat. Kossuth és társai nem erőltettek a társadalomra a felvilágosultság és a haladás nevében olyan eszméket, amelyek a magyar polgárság és parasztság által tisztelt hagyományokat semmibe vették volna, hanem éppen ellenkezőleg, gazdagították őket. Ráadásul az 1848. március 15-i forradalom Pestbudán – és ez is magyar sajátosság – vér nélkül győzedelmeskedett. A szabadságharc maga egy egész nemzedék közös élménye.”

Tanulság

„1848 legfontosabb tanulsága a mának az – hangsúlyozta a politikus –, hogy a magyar nép visszautasítja, hogy a progresszió, az erőszakos külföldi elvárások és diktátumok nevében semmibe vegyék az általa tisztelt hagyományokat. A magyar nép csak olyan vezetést fogad el, ami a nemzeti felemelkedést, és nem pedig egy birodalomnak vagy más idegen erőnek a céljait szolgálja. Az oszmán birodalomnak sem hódoltunk be, felkeltünk a Habsburg birodalom ellen, lázadtunk a szovjet birodalom fojtogató uralma ellen. A XX. században a magyar nép az utódállamok elnyomásával és hatalmaskodásával is tudatosan szembeszállt, és most megint vannak, akik egy új birodalomba, globális rendbe sorolnának be bennünket, megfosztva nemzeti szuverenitásunktól, identitásunktól és szabadságunktól. Ez a magyarokkal, ’48, ’56, ’89 nemzetével nem fog menni. Megint szabadságharcot kell vívnunk. És ha harc, legyen harc, vállaljuk, bátran, értékeink iránt elkötelezetten és vértelenül. Április 8-án a szavazóurnáknál fontos csata elé nézünk, és 400 ezer külhoni magyarnak kiemelkedő szerep juthat ebben a csatban” – zárta ünnepi beszédét Németh Zsolt.

Koszorúzás

A beszédek és a rövid verses-zenés összeállítás után koszorút helyezett el Szacsvay Imre szobránál többek között Magyarország képviseletében Németh Zsolt és Demeter Katalin, az EMNP nevében Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula és Toró T. Tibor, az RMDSZ részéről Meleg Vilmos és Pető Dalma, a nagyváradi önkormányzat nevében Florin Birta és Mircea Mălan alpolgármesterek, akik kiegészülve Florica Cherecheș képviselővel a Nemzeti Liberális Párt nevében is koszorúztak.

Pap István

Címkék: ,