„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”* A közmédia ünnepi ajánlója

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”* A közmédia ünnepi ajánlója
Az 56-os forradalom és szabadságharc évfordulóját a közmédia is méltó módon ünnepli meg. A műsorfolyamban a megemlékezések és a dokumentumfilmek kockái a dicső napokat idézik fel.

Az ünnepet megelőző és követő napokban is a Szabadságunk harcosai -1956 címmel sugároz rövid dokumentumfilmeket a közmédia. A dramatizált jelenetekkel forgatott filmetűdök a hétköznapok hőseinek állítanak emléket. A szalagon többek között megjelenik Pécs Géza, az a mentős, akit cellatársa, egy agent provocateur juttatott bitófára. Mány Erzsébet története szintén megrendítő: egy tizenkilenc éves lány tragédiáját mutatja be. Angyal István, a zsidó származású fiatal megjárta a haláltáborok poklát, csatlakozott a forradalmárokhoz, s lelkierejéről tett tanúbizonyságot vádlói előtt is. „Éljetek, nevessetek teli szájjal” volt a kedvenc mondása, de neki a további élet nem adatott meg.

Ugyancsak a hazafiak emlékét őrzi a Dicsőség a hősöknek sorozat, amely témáit az ország különböző településeinek forradalmi eseményeiből merítette. A Somogy megyei Nyímben történteket Rékai János örökítette meg írásaiban, aki gyermekként élte át a vérzivataros napokat. A komáromi emlékezésben a forradalom lelkes kisemberei szólalnak meg. Erzsébet, a munkásnő röplapokat készített, mások a vörös csillag leverésében segédkeztek. A rezsim arroganciája: a szovjet emlékmű újjáépítését a hősökkel fizettették meg. A csehmindszenti epizód Mindszenty József hercegprímásnak és édesanyjának állít emléket. A hős asszony mindent megtesz, hogy fiát kiszabadítsa, reménytelenül. Édesanyja halálakor fia még a temetésére sem mehetett el.

Az ünnep reggelén vetíti a Duna „A remény hullámhosszán…” című dokumentumfilmet, amely a Magyar Rádió előtti tüntetés, és a sokak életét követelő sortűz történetét dolgozza fel (8.00). Ezt követi a katonai tiszteletadás: Magyarország nemzeti zászlajának ünnepélyes felvonása a Kossuth térről (9.00).

A pesti srácok hősiességének híre bejárta a világot. Későbbi sorsukról viszont lényegesen kevesebbet tudunk. A Patria Nostra – ’56-os menekült kamaszok a Francia Idegenlégióban című dokumentumfilm azoknak a fiataloknak a további sorsát eleveníti fel, akik a forradalom leverése után beálltak a hírhedt intézménybe (Duna 9.35).

Egy házasság első napja – Ablak a Corvin-közre a Constantinovits orvos házaspár valós történetét dolgozza fel. A fiatal pár az 50-es évek elején úgy kerülte el a kitelepítést, hogy néhány óra alatt házasodott össze. Constantinovits Milán – a forradalom napjaiban – lakása Corvin-közre néző ablakából fényképezte az eseményeket. Végig követte, amikor a gépágyút kezelő sógora a szemük láttára halt hősi halált (Duna World 11.50).

A Bartók rádió Cziffra György Liszt felvételeivel emlékezik a forradalomra. A kiváló zongoraművész – fizikai és lelki meghurcoltatásai után – 1956-ban új hazát választott. A franciaországi Senlisben egy romos kápolnát alakított hangversenyteremmé, s nagyon sokat tett ifjú zenészek megsegítéséért. A hangversenyen elhangzik az a Magyar fantázia, amit 1973-ban, első hazatérésén is eljátszott a Zeneakadémián (13.47).

Az Arcvonásokban Dr. Zilahy Miklós sorsa elevenedik meg. A forradalom leverése után az egyetemista elhagyta hazáját és Németországban kezdett új életet. A Justus-Liebig Egyetem egykori hallgatója, majd professzora a forradalom napjairól és új életéről osztja meg gondolatait (Kossuth 14.05).

Az Árulók című magyar tévéfilm 1948-ban a megszállt Magyarországon játszódik. A mozi főhőse Illés Tatjána, a szovjet hadsereg őrnagyának, Illés Bélának a lánya, aki az egyetemen apja egyik művét, a Guszev cári tisztről írt történetet viszi színre. Szerelem, intrika, politika színesíti a film cselekményét (Duna 20.25).

(*Bibó István)