„A schengeni történet a kettős mérce bizonyítéka”

„A schengeni történet a kettős mérce bizonyítéka”
Hétfőn Bihar megyébe látogatott Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ EP-jelöltlistájának vezetője. A szerkesztőségünkben vele készített exkluzív interjúnkban szó esik támogatásokról, határ mentiségről, illetve a brüsszeli politikáról is.

– Mi a célja a váradi, illetve Bihar megyei látogatásának?
– Kellős közepén vagyunk az európai parlamenti választási kampánynak. Ez persze nem jelenti azt, hogy az RMDSZ csak kampányidőszakban fordul a választókhoz, hanem tulajdonképpen egy olyan munkának jelenti a hajráját, mely tavaly szeptemberben kezdődött. Akkor kezdtük el tervezni azokat a lépéseket, melyekkel előkészítettük a kampányt: mit kell mondani az erdélyi magyaroknak, hogyan kell felhívni a figyelmüket arra, hogy mit jelent tulajdonképpen az Európai Unió a mi életünkben, hiszen már tizenkét éve csatlakoztunk. Mi úgy véljük, nagyon sokan értik és érzik, hogy mit jelent az EU. Vidéken például a Közös Agrárpolitika támogatásai, a területalapú finanszírozás, a vidékfejlesztési politika, és mindennek a hozadéka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk ne kellene szisztematikusan megfogalmaznunk azt, hogy milyen célkitűzéseink vannak ezen a területen is.
A másik fontos téma a regionális fejlesztés, hogy mit hozott Erdélynek, a Partiumnak, a Bánságnak az Európai Unió fejlesztéspolitikája. Nyilván a pozitív dolgokkal párhuzamosan el kell mondani azt is: mi az, ami nem történt meg, illetve nem elégítette ki teljesen a közösségi elvárásainkat. Egészen biztos, hogy ezek magukba foglalták 2007-ben azt is, hogy a kisebbségi jogok területén előrelépések lesz, vagyis az Európai Unió segíteni fog abban, hogy rendezzük az őshonos kisebbségek jogait. Ez azonban egyelőre még várat magára.
A konzultációkra támaszkodva egy rövid és velős programot alkottunk, mely öt pontban fogalmazza meg az elképzeléseinket. Ezek az agrárpolitikáról, a regionális fejlesztésről is szólnak. Folytatni akarjuk ezeket, nem akarjuk azt, hogy csökkenjen a regionális fejlesztésnek a finanszírozása. Nyilván, hogy szólunk az őshonos kisebbségek jogairól is, beszélünk az európai kisebbségvédelmi kezdeményezésről, azaz a Minority SafePackről, és egy pontban arra is kitérünk, mit gondolunk az ifjúság szerepéről, hiszen politizálni úgy érdemes, ha a fiatalok is a figyelem középpontjában vannak.

Bihar megye

– Bihar megye mit jelent a kampányüzenetek szempontból?
– Bihar megye egy nagyon fontos állomása a kampányunknak, hiszen egy erős közösségről van szó, amelynek specifikus helyzete van. Egyrészt létezik egy tömbvidék. Én, mint a szórványból jött politikus, nagyon jól tudom azt, hogy különböző eszközökkel kell üzeneteket megfogalmazni akkor, amikor a tömbvidékhez szólsz, és más eszközök szükségesek az RMDSZ politikájában akkor, amikor szórványvidéken próbálsz politizálni. A látogatás hangsúlya azon van, hogy találkozzunk magyar emberekkel, magyar családokkal, magyar polgármesterekkel. Menjünk el egypár olyan fontos helyszínre, ahol érezhető, illetve látható az uniós finanszírozások eredménye. Ilyen szempontból Pásztor Sándor megyei tanácselnökkel való megbeszélésem kiemelten fontos volt, hiszen listáztuk azokat a projekteket, melyeket a Bihar Megyei Tanács európai uniós forrásokból tud megvalósítani. Fontos aláhúzni azt, hogy amiről tárgyaltunk, azok a már megítélt projektek, tehát vagy folyamatban vannak, vagy pedig a közeljövőben kezdődik ezeknek a gyakorlatba ültetése. Tizennyolc ilyen folyamatban levő projektje van a Megyei Tanácsnak, melyeknek az összértéke megközelíti a 170 millió eurót, melyből 137 millió euró a vissza nem térítendő támogatás.
Nagyon érdekes a projektek struktúrája. Kiemelném azt, hogy Bihar megye ebből a szempontból, azaz a projektek száma, és ezek értéke szempontjából az élen áll a fejlesztési régiójában. Emellett nagyon érdekes a projekteknek az egymást kiegészítő jellege. Látszik, hogy nem véletlenszerűen vannak összeállítva, hanem létezik egy koncepció, és ezt a stratégiát próbálja a Megyei Tanács a projektek által életbe ültetni. Az alapja ennek az elképzelésnek, amennyire én ezt látom, az az infrastrukturális fejlesztés, tehát közúti, szállítási infrastruktúra, ami fundamentumot teremt arra, hogy a turizmusnak, a kultúrának és a kisebbségeknek szentelt figyelmet szépen összehangoltan lehessen promotálni. Fontos a turizmus, hiszen látjuk, hogy az adottságok léteznek: egyrészt a természeti, másfelől pedig a történelmi múltunkból fakadóak, amelyek segítenek abban, hogy fenntartható turizmust lehessen művelni.

– Mennyire előny a határ mentiség?
– A határ mentiség minimum két szempontból specifikus helyzetet teremt. Az egyik ilyen szempont, hogy nagy szerepük van a határon átnyúló projekteknek, akár az úgynevezett RO-HU, tehát román- magyar együttműködésben megvalósuló operatív programokon belül, akár a szűkebb közösségek közötti együttműködések formájában. Ezeknek van egy magyar- magyar közösségi vonatkozása, és van egy nagyon komoly gazdasági vetülete is. A határ egy olyan gazdasági közös teret szakított ketté száz évvel ezelőtt, aminek lényegében vissza kell nőnie. Ezt itt, Bihar megyében kiválóan lehet szemléltetni azáltal, hogy nem kevesebb mint három olyan közúti határátkelő létezik, amelyet Magyarország és Románia európai uniós pénzekből felépített, viszont ezeket még nem lehet használni, mivel Románia még nem csatlakozott a schengeni térséghez. A másik specifikum pedig az, hogy az a célkitűzés, amit az RMDSZ megfogalmazott, vagyis hogy Romániának csatlakoznia kell a schengeni övezethez, talán itt a legaktuálisabb. Temes, Arad, Bihar és Szatmár azok a megyék, ahol a schengeni csatlakozás azonnali és fontos gazdasági eredményeket tudna hozni.

– Ha már schengeni csatlakozás: ön szerint meddig fog menni a huzavona?
– Az összeesküvés-elméleteket nem támogatom, azt viszont valóban látjuk, hogy amikor kettős mércéről beszélünk az Európai Unió esetében, akkor több érvet fel tudunk hozni, és az egyik ezek közül egészen bizonyosan a schengeni csatlakozás. Ennek a feltételeit Románia és Bulgária nyolc éve teljesítik. Még a Barroso-féle bizottság mandátumának a vége felé, valamikor 2012-ben José Manuel Barosso is elismerte, hogy a csatlakozás feltételei teljesítve vannak. Itt technikai feltételekről van szó, mert a schengeni egyezmény az egy technikai egyezmény. A külső határátkelőknek az informatikai rendszeréről van szó, arról, hogy ezek lehetővé tegyék a teljes körű azonosítást, a nemzetközileg körözött személyeknek az azonosítását, az áru- és teherforgalomnak az informatikai kezelését, az Európai Unió vámrendszerével való összekapcsolást. Ezek a feltételeket Románia és Bulgária immáron nyolc éve teljesítik, és onnantól kezdve már politikai jellegű elvárásokat, kifogásokat fogalmaznak meg velünk szemben. Erre mi azt szoktuk mondani: amikor futballozunk, akkor nem a kézilabda szabályait alkalmazzuk, hanem a labdarúgásnak nevezett sportnak a szabályait. Az év elején ugyanakkor hazai célként felmerült, hogy a csatlakozás valósuljon meg ebben a félévben, vagyis Románia európai tanácsi soros elnöksége idején. A technikai rész jól sikerült, és meglátjuk még, hogy mit hoz a szebeni csúcs, az azonban már most megállapítható, hogy politikai szempontból a román elnökség nem volt eredményes. Eredmény lett volna Románia politikai imázsának a javítása és a schengeni csatlakozás, akár két lépcsőfokban, bár utóbbi Bihar megyében nem oldana meg semmit.

Brüsszel

– Ugyanakkor zűrzavar nem csak a román fővárosban érzékelhető…
– Látható, hogy zűrzavar nem csak Bukarestben tapasztalható, a Dâmboviţa-parti politikában, hanem nagy mértékű zűrzavar van Brüsszelben is, illetve az Európai Unióban. Olyan rendszerellenes, euroszkeptikus erők jelentek meg a különféle tagállamokban, melyek azon dolgoznak, hogy az EU-ban új mozgalmakat, vagy akár új pártcsaládokat hozzanak létre. Azok a politikai alakulatok, akik bejutnak az EP-be, május 26-a után egy új dimenzióban tudnak ezért majd politizálni, és nyilván megnyílik a lehetőség arra is, hogy európai szinten összefogjanak. És ott vannak az Európai Unió jövőjében hívő hagyományos politikai erők is, úgy gondolom, hogy elsősorban az Európai Néppártot (EPP) lehet ide sorolni. Az EPP alapértékei azok az Európai Unió alapító atyáinak az alapelvei. Sokan azt mondják, hogy ezekhez kellene visszatérni, és talán én is osztom azt a véleményt, hogy az elmúlt tíz évben az EPP a középpont felé sodródott, ami azt jelenti, hogy a baloldal felé sodródott, és vissza kellene térnie a keresztény-konzervatív jobboldali elvekhez, erőteljesebben kellene ezeket hangoztatnia. Az erőviszonyokat, úgy az európai parlament, mint az EPP-n belül, május 26-a dönti majd el. Minden előrejelzés azt mutatja, hogy az uniópárti erők nem fogják tudni úgy megnyerni a választásokat, mint eddig, vagyis hogy a nagykoalíció elég legyen a többség megalkotásához. Kelleni fog minden bizonnyal egy harmadik erő, hiszen együtt az EPP és a szocialisták nem fogják tudni meghaladni az ötven százalékot. Bonyolult tárgyalásoknak nézünk tehát elébe. A célkitűzések mellé kell helyezni a politikai eszközöket, és nyilván minden vezetői funkció egy politikai eszköz. Ilyen körülmények közt fog eldőlni az, hogy mi lesz, ha ténylegesen megtörténik a Brexit. Veszélyt jelent Kelet-Európának, hogy valószínűleg rajtunk akarják majd megspórolni a nyugati tagállamok a kiesést. Szintén az EP új összetételétől függ, hogy több esély lesz-e az őshonos kisebbségek védelmének az előmozdítására. Úgy vélem, ha a választási szereplésünk eredményes és jó lesz, akkor megkezdődhet a vonatkozó törvény falainak a felhúzása, mert az alap már megvan. Megkezdődhet az a munka, ami látható lesz, és amiről be tudunk majd számolni, mert mi mindent megterveztünk, semmit se hagytunk a véletlenre.

Ciucur Losonczi Antonius



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .