A román egyetemek jók, de egyre kevesebb a diák

Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is részt vett Váradon az egyetemista szövetségek közgyűlésén
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is részt vett Váradon az egyetemista szövetségek közgyűlésén
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter Váradon folytatott megbeszélést a Nagyváradi Egyetem vezetőivel, majd részt vett az egyetemista szövetségek közgyűlésén. Mint elhangzott, a kormány az idén a Bruttó Nemzeti Össztermék 5,5 százalékát fordítja a tanügyre.


Pénteken délelőtt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter részt vett a Romániai Egyetemista Szervezetek Országos Szövetségének a váradi városházán megtartott közgyűlésén, amelyen a felsőoktatás helyzetéről tanácskozott az egész országból összesereglett mintegy kétszáz egyetemi hallgató. A közgyűlés megnyitóján tartott beszédében Ecaterina Andronescu kifejtette, hogy a romániai oktatási rendszerben nem a felsőoktatással, hanem az egyetem előtti oktatással vannak gondok, ugyanis egyre több hazai felsőoktatási intézmény kerül be a neves nemzetközi egyetemi rangsorokba, ezzel szemben az elmúlt tizenöt évben mintegy másfél millió tanulóval lett kevesebb a romániai egyetem előtti oktatásban. Ez alapvetően a románok elvándorlásának tudható be, mely a lakossághoz mért arányát tekintve Szíria után a legmagasabb a világon, hangsúlyozta. Majd kijelentette, hogy a kormány az idén a Bruttó Nemzeti Össztermék 5,5 százalékát fordítja a tanügyre, európai szinten pedig valószínűleg mintegy 32 milliárd euró lesz a hallgatói mobilitást ösztönző Erasmus programra kiutalt pénz a következő uniós költségvetési ciklusban. A többi felszólaló között említjük meg Constantin Bungăut, a Nagyváradi Egyetem rektorát, aki szintén az iskolaelhagyást jelölte meg a hazai oktatási rendszer egyik legnagyobb gondjának, majd hozzátette, hogy az egyetemeknek jobban ki kell használniuk a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, illetve az európai uniós forrásokat.

Diákvélemény

Figyelemre méltó volt Antonia Pupnak, a Tanulók Országos Tanácsa alelnökének a felszólalása, aki azt nehezményezte, hogy nem méltányos a viszony a tanügyi rendszer kedvezményezettjei, azaz a tanulók és az egyetemisták, illetve a döntéshozók között, hiszen utóbbiak az előbbiek konzultálása nélkül hoznak meg az oktatásügyet érintő fontos döntéseket. Jelezte, hogy miközben a kormány az iskolák digitalizálására készül, azonközben több ezer iskolában jelenleg sincs folyóvíz és mosdó. Ez utóbbi megjegyzésre reagálva Ecaterina Andronescu elmondta, hogy az idén elkülönítettek 65 millió lejt ennek a problémának a megoldására, majd hozzátette azt is, hogy idén tizenegy egyetemi bentlakás építése kezdődik meg vagy folytatódik az országban.

Kérdezz-felelek

A felszólalások után az egyetemisták tették fel kérdéseiket a tanügyminiszternek. A rektorok mandátumszámára, illetve a politikai funkciókkal való összeférhetetlenségre vonatkozó kérdésre válaszolva Andronescu elmondta, hogy véleménye szerint az jó elképzelés, hogy egy személy csak maximum két mandátum erejéig, illetve nyolc évig tölthessen be egy rektori tisztséget. Szerinte nem összeférhetetlen a rektori funkció a képviselői, illetve minisztériumi tisztséggel. Hozzátette, hogy az év végéig beterjesztik és remélhetőleg a parlament el is fogadja az új tanügyi törvényt. Az egyetemi bentlakásokra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, hogy jelenleg százezer bentlakásos hely van az állami felsőfokú tanintézményekben tanuló 300 ezer hallgató számára. A miniszter megítélése szerint nem is a helyek száma a legnagyobb gond, hanem az, hogy a hallgatóknak ma már nagyobbak az igényeik, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, ezért a feladat az, hogy új, modernebb, nagyobb komfortot biztosító kampuszokat építsenek, illetve a már meglévő bentlakásokat újítsák fel az egyetemisták mostani igényeinek megfelelően. Ehhez kapcsolódva a tanácskozás elején jelen lévő Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere jelezte, hogy az önkormányzat a Nagyváradi Egyetemmel együttműködve két bentlakást is építtetne, és megkérdezte a minisztert, hogy ő támogatja-e ezt az ötletet. Andronescu válaszában kijelentette: olyannyira támogatja ezt, hogy annak idején ő maga kezdeményezte azt a törvénymódosítást, mely lehetővé teszi a helyi önkormányzatoknak azt, hogy együttműködjenek és támogassák az egyetemeket.

Etnikai húrok

Több egyetemista arra volt kíváncsi, milyen módon és mértékben támogatja a minisztérium a határon túli román egyetemistákat, illetve miért csak 65–75 euró ösztöndíjat kapnak a román etnikumú hallgatók külföldön. Andronescu válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett 65 euró csak a zsebpénz, a minisztérium ugyanis állja a határon túli román egyetemisták tandíját is. Dr. Vasile Marcu, a Nagyváradi Egyetem professzora arra emlékeztette a minisztert, hogy száz évvel ezelőtt „szabadították fel” a román csapatok Nagyváradot, és a városért „harcoló” románok műveltek és patrióták voltak, még akkor is, ha nagyon sokan közülük analfabéták voltak, majd megkérdezte, mit ért azon a miniszter, hogy nem akadémiai képzésben is részesíteni kell a tanítókat, tanárokat. A professzor által megütött népnemzeti hangnemet folytatva Andronescu elárulta, hogy amikor belépett a váradi városháza termébe, arra gondolt, hogy az egyetemisták nem is választhattak volna jobb helyszínt a tanácskozásukhoz, hiszen egyfelől Mihály vajda, másfelől pedig Ferdinand király és Mária királyné szellemisége hatja át az egyetemistákat vendégül látó helyet. A miniszter a váradi városháza nagytermében kifüggesztett festményekre utalt ezzel, de megjegyzendő, hogy tévedésből Mihály vajdához kötötte a Luxemburgi Zsigmond magyar és Jagelló Ulászló lengyel király találkozását ábrázoló festményt. A kérdés érdemi részére válaszolva elmondta, hogy meglehetősen nagy a széthúzás jelenleg a román társadalomban, ezért nagyobb összefogásra van szükség ahhoz, hogy képzettebb pedagógusok oktassák az ifjú generációt. A hozzá intézett kérdések megválaszolása után Ecaterina Andronescu elhagyta a városházát, az egyetemisták pedig folytatták tanácskozásukat.

Pap István