A Rimanóczyak és Nagyvárad

A Rimanóczyak és Nagyvárad
Nagyvárad- Hétfő délután a XXII. Festum Varadinum keretében, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének rendezésében idősebb és ifjabb Rimanóczyról tartottak filmvetítést a Szent László Líceumban.

 

A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete és Szilágyi Ibolya elnök asszony nevében Vonház Antal alelnök köszöntötte a Szent László Római Katolikus Teológia Líceum dísztermében megjelent érdeklődőket. A rendezvényen tulajdonképpen a Duna televízió stábja által néhány évvel ezelőtt a két Rimanóczyról készített dokumentumfilmet vetítették le, melynek „főszereplője” Péter I. Zoltán helytörténész volt, aki azért felvezetésképpen néhány megjegyzést is fűzött a látottakhoz. Kifejtette: id. Rimanóczy Kálmánnak mozgalmas és változatos élete volt, fiatalemberként került Nagyváradra, de aztán itt lakott és alkotott, és ebben a szellemben nevelte a fiát is, aki a berlini főiskolán tanult, de aztán visszatért, és az apjának dolgozott.

Id. Rimanóczynak az Áldás- napjainkban Iosif Vulcan- utca 5. szám alatt, az egykori Royal vendéglő utáni harmadik ház első emeletén volt a luxuslakosztálya, ahol nála 40 évvel fiatalabb feleségével lakott. Az őáltala tervezett ingatlannak az egyik szárnya a Körös felé nézett, és ugyanolyan eklektikus építészeti elemekkel rendelkezett, mint a belső utcára eső rész. A második emeleten az építészeti irodája működött, mely komplex szolgáltatásokat- tervezés, kivitelezés stb.- nyújtott nem csupán Várad, hanem az egész monarchia területén.

Tragikus sors

Idősebb Rimanóczy Kálmán egyébként 1868-ben került Várad: Nogáll János kanonok hívta, hogy legyen a Szent Vince Intézet megtervezője és kivitelezője. A bentlakásos iskola eredetileg földszintes volt, de állandóan bővült udvari szárnyakkal. 1898-ban ifj. Rimanóczy húzott rá emeletet, és az egyik szárnyat kivéve nyerte el az utcára néző homlokzat a mai formáját. „Az épület, ahol jelenleg most vagyunk, tehát id. Rimanóczy életéhez és munkásságához kötődik. Ha Nogáll kanonok nem hívja meg őt Váradra, és nem jön ide, akkor a fia se születik meg itt, városunk pedig szegényebb lenne egy csomó reprezentatív épülettel”, hangsúlyozta a helytörténész. Hozzátette: a két Rimanóczy életét annak köszönhetően sikerült kinyomozni, hogy Budapesten él egy 80 éves építész, aki az idősebb Rimanóczynak az ükunokája, de nem a váradi családi ág leszármazottja. Idősebb Rimanóczynak ugyanis az első házasságából is született egy fia, Árpád. Ő azonban megharagudott az apjára, amiért 61 évesen újranősült, és hangot is adott elégedetlenségének, ezért id. Rimanóczy kitagadta őt. Végrendeletében azt kérte, hogy vagyonát jótékonysági célokra fordítsák, például szőlészetet ajándékozott a vincés nővéreknek, melyet később államosítottak, 1990 után pedig egy ortodox apácakolostor nőtt ki hirtelen a helyén. Három kívánsága- a szállodája viselje örökké a nevét, ne privatizálják, a haszonból pedig támogassák a szegény, de jól tanuló diákokat, illetve a kőművesinasokat- egyike se teljesült. A Rimanóczy szálló a Crişul Repede nevet kapta, magánosították, majd bezárták, a fürdőt is felszámolták, és a mecenatúráról sem beszélhetünk.

Ifj. Rimanóczy Kálmán 42 éves korában, 1912-ben hunyt el, csupán négy évvel élte túl az apját. Élete folyamán ő is jótékonykodott, szívügyének tekintette Váradot és a lakóit. Temetésekor az Úri utca, ahol a családi ház volt (napjainkban az ortodox püspökség székhelye) és a Fő utca feketébe borult, a polgárok gyászruhát viseltek. A korabeli nekrológokban az írták: az ifj. Rimanóczy, aki életében örökké dolgozott, aktívan tevékenykedett, végső nyughelyet talált magának. A sors iróniája, hogy nem történt így, hiszen mint ismert, az 1980-as években a várad-olaszi temetőt felszámolták, Tempfli József akkori apátkanonoknak köszönhető, hogy a két Rimanóczy földi maradványait kiszedték és a Barátok temploma kriptájába helyezték.

Filmvetítés

A Tényi István által rendezett filmben megszólalt Péter I. Zoltán helytörténész, dr. Jósa Piroska doktornő, Kiss Albert várad-olaszi plébános, Biró Rozália volt alpolgármester, Meleg Vilmos színművész és Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor, miközben bemutatásra kerültek azok az épületek, melyekhez a két Rimanóczy neve köthető.

Ciucur Losonczi Antonius