A régészet nemzetek fölötti tudomány

A régészet nemzetek fölötti tudomány
Nagyvárad- Szerdán este az Ady Endre Középiskola dísztermében új előadássorozattal folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Bálint Csanád történész, egyetemi tanár a honfoglalás előtti Kárpát-medencei időszakról értekezett.

Az egybegyűlteket köszöntő Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet: az idén a Kárpát-medence népei címmel folytatódik a Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Összesen tizenhat előadás lesz, két részben: januártól-májusig, és szeptembertől-novemberig. A sorozat tudományos főtanácsadója továbbra is Romsics Ignác professzor, és olyan rangos akadémikusok, történészek a meghívottak, akik közt egyaránt vannak újak és visszatérő vendégek. Emellett változatlan módon az évad végén a hűséges érdeklődők oklevelet kapnak, illetve ingyenesen hozzájutnak a Szilágyi Aladár által szerkesztett interjúkötethez. A tavalyi kiadványhoz a forrásokat előteremtették, egy-két hónapon belül kikerül a nyomdából.

Dr. Bálint Csanád történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vetített képes előadásában a honfoglás előtti Kárpát-medencei történésekről beszélt, de nem kronológiai sorrendben, inkább arra tért ki, mit jelent a nép és nemzet fogalma, és milyen régészeti leleteket találtak eddig. Kijelentette: nem könnyű meghatározni, hogy mit nevezünk népnek, ez a kérdéskör bonyolult, és évtizedek óta vitatott. Ha például abból az ismert szólásból indulunk ki, hogy nyelvében él a nemzet, már ez sem igaz, hiszen az írek teljesen elvesztették a nyelvüket és angolul beszélnek, az arabok pedig egy nyelvet beszélnek Marokkótól Irakig, mégsem egyformák vagy ugyanazok. A nyelv és a nép tudat társítása tehát fontos, de nem egyértelmű. Az sem jó ugyanakkor, ha egy népet egy vallással próbálunk azonosítani, mert léteznek iszlám görögök és ortodox keresztény törökök is. A helyzet ugyanilyen bizonytalan volt már az ókorban és a kora középkorban volt, a rómaiak ezt úgy próbálták megoldani, hogy a barbároknak még az eredetét is elvitatták, magyarázta a történész. Hozzátette ugyanakkor: az évszázadok folyamán nevek és népek tűntek el, beolvadtak egymásba, de a „vérük bennünk van”. Emellett sokfajta embertípus van, de az antropológiai vagy külső vonások sem árulkodnak az emberek eredetéről, hiszen még ugyanazon népcsoporton belül többféle táplálkozási módokról beszélhetünk, a szociális különbségek miatt. Arról is szó esett: mostanság nagy divat a genetika, ami jó dolog, de ahogy a történészek nem értenek a genetikához, úgy a genetikusok se a történelemkutatáshoz, ezért primitív hibákat ejtenek, például csehszlovák genetikai mintákról beszélnek, vagy nincsenek tekintettel arra, hogy Romániában magyarok is élnek. Amúgy a szakemberek azonosították hetven, 11. századi magyarnak a csontvázát, és arra a következtetésre jutottak, hogy minimális a genetikai kapcsolódásuk velünk, ugyanis mi 30-40 ezer éves géneket hordozunk magunkban, az őstörténet hajnaláról- hangsúlyozta dr. Bálint Csanád.

Vándornépek

Az előadó röviden arra is kitért, hogy a hunok Belső-Ázsiából érkeztek a Kárpát-medencébe, de az eredetük tisztázatlan. A leghosszabb ideig a gepidák éltek itt, a keleti gótok fennhatósága rövid volt. A longobárdok a 6. században érkeztek, akárcsak az avarok, de „Erdély avarkorát tulajdonképpen a gepidák határozták meg”. A történész néhány régészeti lelet fényképét is bemutatta, többek közt bizánci egyszerű csatokat, szláv fibulákat, avar csonttárgyakat, sírokat, kengyeleket, fülbevalókat, ivópoharakat, kardfüggesztő füleket, bronz övgarnitúrákat, aranyedényeket és csonttartó tűket, honfoglaló magyarok tarsolylemezeit tekinthették meg a jelenlevők.

Zárógondolatként dr. Bálint Csanád arra figyelmeztetett: a mai világban egyre több amatőr, önjelölt magyarságkutató szól hozzá elképesztő magabiztonsággal a magyarok eredetéhez, „hajmeresztő marhaságokat” állítva. Sajnos az utóbbi időben a hangjuk felerősödött, politikai hátszéllel olyan nézetek terjednek, hogy summér, szkíta, hun, avar vagy legújabban kazah eredetűek vagyunk, és akik nem vállalják ezeket a fantazmagóriákat, azokat hazaárulónak, komcsinak, zsidó bérencnek nevezik ezek a dilettánsok. Egyáltalán nem zavarja őket, hogy a tudomány nemzetközi, és a régészeti kultúra népek fölötti, a Habsburgokat vagy a szovjeteket pedig egyáltalán nem érdekelte a magyarok finnugor eredete.

Ciucur Losonczi Antonius