A reformátusok stratégiai partnere a FIDESZ és az RMDSZ

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő is bezédet mondott a találkozón
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő is bezédet mondott a találkozón
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) az anyaországban a FIDESZ-t, Romániában az RMDSZ-t tekinti stratégiai partnerének, hangzott el a csütörtöki, krasznai találkozón.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) által a Szilágy megyei Krasznán megtartott csütörtöki találkozóra az egyházkerület vezetősége mellett meghívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit és parlamenti képviselőit, ugyanakkor jelen volt a találkozón Magdó János kolozsvári főkonzul is. Csűry István püspök nyitó áhitata, illetve a köszöntők után minden felvetett témakörben egyházi és egy világi képviselők is felszólaltak. Általános tájékoztatót tartott Csűry István és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, a közösségépítés, identitás-megőrzés és nemzeti integráció témakörben Forró László előadótanácsos és Szabó Ödön képviselő szólaltak fel, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatási ügyét Bogdán Zsolt esperes és Seres Dénes képviselő ismertette, a kormányzati szerepvállalással járó lehetőségekről Dénes István generális direktor, Vincze Judit előadótanácsos, illetve Pataki Csaba szenátor értekezett, míg az EP-választásokról Lukács József főjegyző és Winkler Gyula EP-képviselő beszélt.

Három üzenet

A találkozó részleteiről Szabó Ödön képviselőt kérdeztük, aki elmondta, hogy a református egyház részéről három fontos üzenet fogalmazódott meg: az első a közösségi egymásrautaltság iránti igény, amit mi sem bizonyít jobban, mint e találkozó-sorozat sikeressége és az, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy polgármesterek, képviselők és az egyház együtt beszéljék meg közös dolgaikat. Fontos üzenet az, hogy a református egyházkerület az anyaországban a FIDESZ-t, Romániában pedig az RMDSZ-t tekinti stratégiai partnerének, és megállapítást nyert az, hogy a KRE új vezetősége a közéleti partnerségét a magyarság érdekeivel egységben alakította ki. A harmadik üzenet sem kevésbé fontos, és az így hangzik: „amit saját magunk kiharcolunk, az a miénk”. Az egyház mind a támogatáspolitika, mind a visszaszolgáltatások ügyében, mind az oktatási hálózat bővítése tekintetében azokra támaszkodik, akik iránt bizalommal viseltetik a közösség, és akik rendelkeznek erővel is ahhoz, hogy e bizalmat kiszolgálják.

Apa, anya, közösség

Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor elnök elemezte a politikai helyzetet, elmondva, hogy bonyolult év várható, mert a szövetség olyan helyzetben került kormányra, amit nem választás generált, hanem úgymond menet közben szálltak fel a vonatra, mely nem biztos, hogy arra az irányba indult el, amerre az RMDSZ szeretne haladni. Kiemelte, hogy időbe fog telni, amíg az RMDSZ irányváltást ér el a kormányra kerüléssel. Az RMDSZ-es politikusok kiemelték továbbá azt, hogy a különböző eszközöket – önkormányzati, parlamenti, kormányzati, európai parlamenti – eszközöket meg kell tartani, illetve lehetőleg bővíteni kell. Nagy hangsúly esett az RMDSZ és az egyházak közötti együttműködésre a közösség-építés, az identitás megőrzés és a nemzeti integráció tekintetében. Szabó Ödön kiemelte a közösségépítés terén a szövetség és az egyház által közösen elvégzett feladatokat, amelyek erősítik az egymás iránti szolidaritást és felelősségvállalást. A közösségépítés két fő iránya az ifjúsági közösségek támogatása, valamint az idősekkel való törődés, ez utóbbi vonatkozásban a megfelelő szociális háló közös építése az egyházakkal alapvető fontosságú. Kiemelt jelentőségű az oktatás és a szórvány ügye, mondta Szabó, amelyeket szintén együttes erővel kell képviselni. Mint kifejtette, az iskolák az identitás megőrzésében játszanak fontos szerepet, és maguknak az iskoláknak is identitást adnak azáltal, hogy elnevezik azokat, hogy egy szellemiség is beköltözzön az adott oktatási intézményekbe. A nemzeti integrációban az erdélyi magyarság két pillérre kell támaszkodjon, a politikumra, illetve a világi intézményekre egyfelől, és az egyházakra másfelől, mondta Szabó. „A közösségről való gondoskodás, olyan mint az a család, mely akkor egészséges, ha a gyerekekről mindkét szülő gondoskodik, és apa és anya is van egy családban. Az erdélyi magyarság iránti felelősségvállalásban tehát nem csak a politikumra, a világi intézményekre, hanem az egyházakra is szükség van” – fogalmazott a politikus.

Pap István