A reformáció évfordulójára készülnek a fafaragó táborban

Csoma Gergely magyarázta a munkafolyamatot. A szerző felvétele
Csoma Gergely magyarázta a munkafolyamatot. A szerző felvétele
A reformáció 500. évfordulója adja a témát a IV. Partiumi fafaragó tábor alkotóinak, akik ezekben a napokban Szalárdon egy 6 X 2 m-es domborművön dolgoznak. A KREK-nek szánt alkotás témája: a magyar nyelvű biblia felmutatása.

Alig 6 Celsius fokot mutatott Szalárd központjában a köztéri hőmérő szerdán délután, amikor a IV. Patiumi fafaragó tábor résztvevőit felkerestük, ezért jól fogott az egykori községháza épületének tágas helyiségét befűtő cserépkályha melege. Az alkotók nevetve fogadtak: jó munka ez, kitermeli a tűzrevalót. És valóban, a mindenfajta vésők alól szaporán hullott a forgács, készült a reformáció 500. évfordulójára megálmodott alkotás. A tábort annak idején  Sipos Béla helyi fafaragó álmodta meg, az első tábor Hegyközpályiban volt, a következő Szalárdon, a harmadik tavaly Hegyközszentmiklóson, idén visszatértek Szalárdra. Sipos Béla elmondta, hogy minden támogatást megkapnak dr. Nagy Miklós polgármester és az önkormányzat, Varga Botond lelkész és a református egyházközség, Dani Zoltán és az Agape Alapítvány, illetve Kindle Norbert vállalkozó jóvoltából. A tábor résztvevői pedig nevezetten kívül Magyarországról érkeztek: Szalai Norbert iparművész Nagyatádról, Kiss János fafaragó és Csoma Gergely fafaragó, szobrászművész, író Budapestről.

Különböző karakterek

Utóbbi, mint az alkotók szószólója magyarázta el: ahogyan az eddigi táboroknak is volt egy témája (tavaly pl. a Himnusz), az ideinek a reformáció 500. évfordulója. Az alkotáshoz bírják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) és személyesen Csűry István püspök támogatását, a téma pedig egy olyan 6 m X 2 m-es relief, mely azt a pillanatot jeleníti meg, amikor a magyarra fordított bibliát be-, illetve felmutatják az embereknek. A dombormű 6 darab, egyenként 1 m széles és 2 m magas “táblából” áll, az összefüggő jelenetet összeillesztésük után fogják kimutatni. Egyelőre ugyanis a táblákat egyenként munkálják, faragják a rájuk rajzolt vázlat szerint, párhuzamos tempóban haladva. A terv szerint különböző karakterek jelennek meg az erdélyi tájban, a hitszónok mögött maga Jézus alakja is felsejlik. A dombormű itt-ott kisplasztikává “válik”, egyes részei “kitörnek” a térből, mintegy kinyúlnak a 6X2 méteres felületről. A faragott-csiszolt fafelület megalkotásához a rusztikustól a legfinomabb fafaragási technikáig mindent felhasználnak, sőt, az igényes terv néhol szobrászi színvonalú munkát igényel, magyarázta Csoma Gergely.

Kéthetes munka

A kéthetes munkafolyamat második napján voltunk látogatóba (egyébként naponta 8.30-tól eset 18 óráig “verik a fát”, ahogyan a “munkaidőt” meghatározták), amikor még jól látszottak a rajzolatok a táblákon, ezek természetesen el fognak tűnni, amikor egy úgynevezett tartószerkezet egyesíti majd az 5 cm vastag vadcseresznyefa táblákat. Apropó, a nyersanyagot a szentjobbi hagyományőrző huszároktól kapták, akárcsak a korábbi években. A jövő hét közepén illesztik először majd egymás mellé a táblákat, akkor fog megmutatkozni az összhatás, az alkotást pedig a KREK új székházába szánják, a leleplezésre pedig jó alkalom lenne a május 20.-án tartandó nagyszabású Református Egység Fesztivál nevű rendezvény, vélik az alkotók. A művet eredetileg kültérre tervezték, ám ha tető kerülne föléje, az több évtizeddel meghosszabbítaná élettartalmát, nem beszélve arról, ha beltérbe kerülne, mondta Csoma Gergely.

Rencz Csaba