A protestáns egyházak helyzete Trianon után

A protestáns egyházak helyzete Trianon után
Nagyvárad – Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel tartottak konferenciát pénteken Nagyváradon, szombaton pedig Érmihályfalván. Érdekes előadások hangzottak el, bár az érdeklődők száma a megszokottnál is kisebb volt.

A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem közös szervezésében két napos konferenciára került sor Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel. Az előadás-sorozat péntek reggel kezdődött Nagyváradon és szombat délután ért véget Érmihályfalván. A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség imatermében péntek reggel maroknyian gyűltek össze a kezdési időpontra, így családias légkörben hallgathattuk meg Herdean Gyöngyi lelkipásztor áhítatát. Az előadások közben folyamatosan gyarapodott az érdeklődők száma is a szépen felújított imateremben. A tiszteletes asszony a Zsoltárok könyvéből olvasott fel néhány igeszakaszt, melynek mondanivalója, hogy Isten mindig újabb és újabb képességekkel áld meg bennünket annak érdekében, hogy megváltozott élethelyzeteinkben is kitartsunk és meglássuk az Ő hatalmasságát. A igehirdetés után Dr. Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, az esemény főszervezője köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy a tavaly decemberben volt az első olyan konferencia, mely a trianoni békediktátum utáni időszakkal foglalkozott a partiumi református egyház tükrében. A tavalyi konferencia folytatásának tekinthető a hétvégi rendezvény is.

Unitáriusok Trianon után

Az előadások sorát Dr. Czire Szabolcs kezdte meg Az unitáriusok vallásosságának alakulása Trianontól napjainkig című értekezésével. Az unitárius teológiai professzor előadásában elhangzott, hogy Trianon előtt az unitarizmust a jövő vallásának tartották Erdélyben, de a békediktátum okozta lelki trauma megtörte a vallás térhódítását. Az ezt követő időszakban, amikor is az 1949-es iskolareform következtében beindul a protestánsok közös papképzése, a reformátusok pozitív hatást gyakoroltak az unitáriusokra, ugyanis a liberális, humanista irányból egy biblikusabb hozzáállás irányába terelték a vallást. Az előadó végezetül egy vallásszociológiai felmérés eredményét is ismertette. Buzogány Csoma István előadásának címe: A Nagyváradi Unitárius Egyházközség megalakulása és működése a Trianont követő időszakban volt. Megtudhattuk, hogy a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség gyülekezeteinek megalakulásához számos regényes adalék fűzhető. A gyülekezet megalakulási közgyűlése 1933-ban volt, majd újraalakulása 1947-ben. Számos intrika előzte meg a váradi, illetve bihari unitáriusok szerveződését. Templomuk 1935-ben épül, de már 1966-ra a gyülekezet nincstelensége miatt szégyenletes állapotba kerül. A tiszteletes kiemelte, hogy példaértékű lehet az, hogy a gyülekezetek megszervezésében mindig a világiak fogtak össze.

Zsebkendős szavazás

Soós József Tamás gyantai lelkipásztor előadása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapításáról, Sulyok István püspök ebben játszott szerepéről, az egyház Trianon utáni elnyomásáról szólt, majd kitért a missziós tevékenységekre is. A konferencia első napjának délelőtti előadás-sorozatát Dr. Szendrei Ákos debreceni professzor zárta, aki Gr. Tisza István születésének 150. évfordulója alkalmából emlékezett meg a politikatudósról, a Magyar Királyság 15. miniszterelnökéről. Előadásában Tisza István és Justh Gyula házszabály-vitáját mutatta be, melynek fő oka az volt, hogy Justh a vitaparlament, míg Tisza a munkaparlament híve volt. Szó volt az úgynevezett zsebkendős szavazásról is, mely 1904-ben történt annak köszönhetően, hogy a Tisza István miniszterelnök javaslatára a parlament elé került a Házszabály módosításának kérdése, az ellenzék azonban ellehetetlenítette a voksolást és végül zsebkendőkkel bocsátották szavazásra a vitás kérdést.

Zenei műsor 

A konferencia délutáni programjára már a Partiumi Keresztény Egyetemen került sor. Áhítatot tartott Hermán M. János, majd Dr. Chirodea Letiţia és Dr. Boros-Konrád Katalin zenei műsorára került sor, mely nagy sikert aratott. Orosz Otília Valéria az Újvárosi Református Énekkar Nagyvárad művelődési életében játszott szerepéről tartott előadást a 125 éves jubileum jegyében. Megalakulásukkor a polgárosodó Nagyváradon rangot jelentett az, ha egy polgár valamely kórus tagja lehetett. Megtudhattuk, hogy az énekkar adományaiból építették 1899-ben az Újvárosi templom egyik karzatát. Bár a kommunizmus idején elsorvadt a kórusélet Nagyváradon, napjainkban ismét méltó helyét foglalja el a város művelődési életében. Ezt követően még további két előadás hangzott el: Péter Csaba a presbitérium egyházépítő szolgálatáról beszélt a Trianont követő időszakban, míg Hermán M. János Trianon következményeiről a korabeli holland sajtó tükrében.

Mészáros Tímea

A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem közös szervezésében két napos konferenciára került sor Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel. Az előadás-sorozat péntek reggel kezdődött Nagyváradon és szombat délután ért véget Érmihályfalván. A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség imatermében péntek reggel maroknyian gyűltek össze a kezdési időpontra, így családias légkörben hallgathattuk meg Herdean Gyöngyi lelkipásztor áhítatát. Az előadások közben folyamatosan gyarapodott az érdeklődők száma is a szépen felújított imateremben. A tiszteletes asszony a Zsoltárok könyvéből olvasott fel néhány igeszakaszt, melynek mondanivalója, hogy Isten mindig újabb és újabb képességekkel áld meg bennünket annak érdekében, hogy megváltozott élethelyzeteinkben is kitartsunk és meglássuk az Ő hatalmasságát. A igehirdetés után Dr. Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, az esemény főszervezője köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy a tavaly decemberben volt az első olyan konferencia, mely a trianoni békediktátum utáni időszakkal foglalkozott a partiumi református egyház tükrében. A tavalyi konferencia folytatásának tekinthető a hétvégi rendezvény is.

 

Unitáriusok Trianon után

 

Az előadások sorát Dr. Czire Szabolcs kezdte meg Az unitáriusok vallásosságának alakulása Trianontól napjainkig című értekezésével. Az unitárius teológiai professzor előadásában elhangzott, hogy Trianon előtt az unitarizmust a jövő vallásának tartották Erdélyben, de a békediktátum okozta lelki trauma megtörte a vallás térhódítását. Az ezt követő időszakban, amikor is az 1949-es iskolareform következtében beindul a protestánsok közös papképzése, a reformátusok pozitív hatást gyakoroltak az unitáriusokra, ugyanis a liberális, humanista irányból egy biblikusabb hozzáállás irányába terelték a vallást. Az előadó végezetül egy vallásszociológiai felmérés eredményét is ismertette. Buzogány Csoma István előadásának címe: A Nagyváradi Unitárius Egyházközség megalakulása és működése a Trianont követő időszakban volt. Megtudhattuk, hogy a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség gyülekezeteinek megalakulásához számos regényes adalék fűzhető. A gyülekezet megalakulási közgyűlése 1933-ban volt, majd újraalakulása 1947-ben. Számos intrika előzte meg a váradi, illetve bihari unitáriusok szerveződését. Templomuk 1935-ben épül, de már 1966-ra a gyülekezet nincstelensége miatt szégyenletes állapotba kerül. A tiszteletes kiemelte, hogy példaértékű lehet az, hogy a gyülekezetek megszervezésében mindig a világiak fogtak össze.

 

Zsebkendős szavazás

 

Soós József Tamás gyantai lelkipásztor előadása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapításáról, Sulyok István püspök ebben játszott szerepéről, az egyház Trianon utáni elnyomásáról szólt, majd kitért a missziós tevékenységekre is. A konferencia első napjának délelőtti előadás-sorozatát Dr. Szendrei Ákos debreceni professzor zárta, aki Gr. Tisza István születésének 150. évfordulója alkalmából emlékezett meg a politikatudósról, a Magyar Királyság 15. miniszterelnökéről. Előadásában Tisza István és Justh Gyula házszabály-vitáját mutatta be, melynek fő oka az volt, hogy Justh a vitaparlament, míg Tisza a munkaparlament híve volt. Szó volt az úgynevezett zsebkendős szavazásról is, mely 1904-ben történt annak köszönhetően, hogy a Tisza István miniszterelnök javaslatára a parlament elé került a Házszabály módosításának kérdése, az ellenzék azonban ellehetetlenítette a voksolást és végül zsebkendőkkel bocsátották szavazásra a vitás kérdést.

 

Zenei műsor 

 

A konferencia délutáni programjára már a Partiumi Keresztény Egyetemen került sor. Áhítatot tartott Hermán M. János, majd Dr. Chirodea Letiţia és Dr. Boros-Konrád Katalin zenei műsorára került sor, mely nagy sikert aratott. Orosz Otília Valéria az Újvárosi Református Énekkar Nagyvárad művelődési életében játszott szerepéről tartott előadást a 125 éves jubileum jegyében. Megalakulásukkor a polgárosodó Nagyváradon rangot jelentett az, ha egy polgár valamely kórus tagja lehetett. Megtudhattuk, hogy az énekkar adományaiból építették 1899-ben az Újvárosi templom egyik karzatát. Bár a kommunizmus idején elsorvadt a kórusélet Nagyváradon, napjainkban ismét méltó helyét foglalja el a város művelődési életében. Ezt követően még további két előadás hangzott el: Péter Csaba a presbitérium egyházépítő szolgálatáról beszélt a Trianont követő időszakban, míg Hermán M. János Trianon következményeiről a korabeli holland sajtó tükrében.

Mészáros Tímea