A premontrei szellemiségéről

Pásztai Ottó
Pásztai Ottó
Nagyvárad- Szerda este a Szent László Római Katolikus Iskolacsoport egyik termében havi összejövetelüket tartották a premontrei öregdiákok. Ezúttal Pásztai Ottó egyesületi elnök tartott előadást.

Sokak óhajának, kérésének tett eleget Pásztai Ottó egyesületi elnök azáltal, hogy a Nagyváradi Premontrei Kanonokrend és a Váradhegyfoki prépostság, illetve a Főgimnázium és a Királyi Jogakadémia történetéről tartott egy igen érdekes előadást. Mondandóját az alapoknál kezdte, kiemelve azt, hogy a rendet 1121. december 25-én Szent Norbert magdeburgi érsek alapította a franciaországi Premontré-völgyben, azzal a céllal, hogy a közös szerzetesi életet összekapcsolja az engedelmességgel, a tisztaságra és a szegénységre tett szerzetesi fogadalommal, illetve a lelkipásztorkodással is. A rend nagy népszerűségnek örvendett, hamar elterjedt egész Európában. Magyar földön a rendnek a váradhegyfoki volt az első monostora, mely fennállásának első századában békés és virágzó napokat élt. Jött azonban a tatárjárás, mely Váraddal együtt a monostort is romhalmazzá tette. Szerencsére ezt hamar kiheverte és újabb tündöklés következett, három évszázadon keresztül. Újabb fordulópontot az 1566-os esztendő és a protestantizmus térnyerése okozott, melynek betudhatóan nem is maradt fenn egyéb a prépostságból, csak a címe. Lipót király 1697-ben kiadott diplomájában visszaállította a rendet, 1705-ben pedig I. József a váradhegyfoki prépostságot is a pernegi prépostsághoz csatolta. 1710-ben Kratochwill Károly Luka-i apát (Morvaország) 50 ezer forintért megvásárolta a váradhegyfoki prépostságot, s ettől kezdve a Luka-i apát nevezett ki egy premontrei kanonokot a váradhegyfoki javak adminisztrátorának, váradi tartózkodással, akik közül az első Helcher Félix tudományosan képzett, erényekben és eredményekben gazdag, rendi kanonok volt, kinek a nevéhez fűződik Félix-fürdő felfedezése, illetve alapítása. Szerencsére a szerzetesrendek feloszlatása nem tartott hosszú ideig, II. Ferenc császár 1802-ben visszahelyezte jogaikba őket. Napjainkban ismét önálló prépostságként működik a váradhegyfoki.

Főgimnázium

Az egyesületi elnök arra hívta fel a figyelmet: a császári pátens a pasztorációs tevékenység mellett feladatul jelölte meg a gimnáziumi oktatás felvállalását is. Váradon az iskola valós beindításához csupán 1808-ban teremtődtek meg a feltételek. Előbb hat osztállyal működött, majd 1850-től nyolc osztályú lett, a végén érettségi vizsgával. A premontrei paptanárok közel másfél évszázados áldásos tevékenysége meghatározó volt a térség vezető rétegének kialakításában, valamint a tudományos élet számos kiválóságát indították útjára. A tanintézetről mindenki tudta, hogy szellemében liberális, és a katolikus világnézet mellett tág teret biztosított a más vallású és nemzetiségű tanulóknak is, megkülönböztetés nélkül. Diákjaiba beleoltatta a humanizmust, az ember megismerését és szeretetét, függetlenül vallási vagy nemzetiségi hovatartozásától, kialakítva humán tartásukat. Sajnos azonban 1923-ban állami rendeletre felfüggesztették az iskola működését és 17 évet kellett várni a gimnázium újboli megnyitására. Következett egy nagyon eredményes nyolcéves időszak 1948-ig, amikor életbe lépett a tanügyi reform, mely megszüntette az országban lévő összes felekezeti iskola működését.

Királyi jogakadémia

Pásztai Ottó az 1780-ban megnyílt Királyi Jogakadémia történetét is ismertette, melyet a felettes hatóságok véglegesen 1934-ben szüntettek meg, illetve olvasztottak a Kolozsvári Egyetembe. Hangsúlyozta: az egykori tanítványok, hallgatók szinte valamennyien vezető szerepet játszottak a kor politikai és közéleti eseményeiben: helyi és országos képviselők, megbecsült ügyvédek, bírák, kiváló orvosok és jó nevű tanárok, mind-mind ezen intézménynek is köszönhették fényes pályafutásukat.

Ciucur Losonczi Antonius