A pénz világának szigorú rendje

A pénz világának szigorú rendje
Székely Imre a Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatója, a távoktatás igazgatója. A hazai gazdasági problémákról, az euró bevezetéséréről kérdeztem.

– Mennyire fontos a társadalom számára az, hogy szakmai szempontból jól felkészült fiataljai legyenek?

Az oktatásnak nem csak az egyének szintjén van haszna. Az a fiatal, aki felvételizik az egyetemre, majd három évig, vagy még hosszabb ideig tanul, az életben élvezni fogja, a jövedelmén keresztül, mindazt az előnyt, amit kitartó munkával megteremtett magának. Társadalmi szinten is jelentkezik az előny. Egy műveltebb társadalomban élni egyértelműen előnyt jelent.

– A jóléthez, mint olyanhoz a pénz fogalma, párosul. Az egy jó dolog, ha működik a pénz. Jó, hogy létezik. Egy bonyolult világban és gazdasági rendszerben fontos, hogy a csere szándékok találkozzanak. A pénz hiánya a vásárlóerő hiányában jelentkezik.

Jelen pillanatban, hazánkban nem csak a lej van a gazdasági életben, hanem a felektől függően különböző pénznemekben bonyolítanak le elszámolásokat. Ebben a dzsungel helyzetben az euró milyen helyet foglal el, és miként veszi át „hivatalosan” is a lej helyét? – fogalmazható meg a kérdés.

A Jegybank elnöke több időpontot is megjelölt az euró bevezetésére, de talán a 2015 vetődött fel biztatóan. A legfrissebb konvergencia programok nem adnak meg egy konkrét időpontot. Hivatalos dokumentumok szintjén ez még nyitott kérdés. Az új konvergencia program nem fogalmaz meg konkrét évszámot. A Jegybank elnökének nyilatkozata szerint az évtized vége felé valósulhat meg.

Ahogy beköszöntött a válságos helyzet, az eurózóna is belső problémákkal küszködött. Nem következett be tömeges eurózóna bővítés.

A pénz világának a szigorú rendje és az ember óhaja között van egy bizonyos távolság.

– Mi várható az eurózónába való belépéstől?

Az euró – övezetbe való belépéssel egyaránt járnak előnyök és hátrányok. Az előnyök közé sorolható: A közös pénz használatával az átváltási költségek megtakaríthatóak. A valuta árfolyam-ingadozással kapcsolatos költségek megtakaríthatóak vállalati szinten. Nem kell a vállalatoknak fedezeti üzleteket kötniük a valuta árfolyam- ingadozása ellen.

Közember szintjén érezhető az, hogy sokkal könnyebben összehasonlíthatóak a termékek árai akkor, ha külföldre utazik. Jobban érzékelhetjük az 1 euró értékét.

Ha külföldiek jönnek Romániában, akár turisztikai szolgáltatások alkalmával az árakat jobban érzik és értik. Ha ránéznek az árcédulára, és azon X lej van, akkor kalkulálniuk kell, át kell váltaniuk azt az összeget, amit lejben kell elkölteniük. A számításaikban benne van a tévedési lehetőség is, a fogyasztói döntések nem feltétlenül optimálisak. Tehát átláthatóvá válik a piac. Az árak áttekinthetőbbé válnak.

Hátrányok is keletkeznek. Az ország saját monetáris politikát nem határozhat meg. Az euró bevezetésével az állam a nemzeti árfolyamtól, és a monetáris politikájától esik el. Az eurós kamatlábakat nem a saját bankja fogja kiszámítani, hanem a Frankfurtban működő Európai Központi Bank döntése alapján közlik.

– Hazánkban az egyszerű embernek mit kellene tennie ahhoz, hogy jobban éljen?

Különböző emberek különböző helyzetben vannak. Általános meglátásmódként elmondható az, hogy az anyagi jólétnek első alapja az, hogy közép és hosszú távon minél magasabb bért realizáljon. Normál munkamennyisséggel minél nagyobb bért tudjon elérni. Ez akkor jön létre, ha a munkának az értéke nagy, ha termelékenyebb a munka. Ezt csak a szaktudás valósíthatja meg. Ennek az alapja a képzés, minél nagyobb mennyiségű tudás halmozódjon fel az emberekben.

– Ezek alapján, az oktatásra több anyagi forrást kellene szánni. A humán anyag minél jobb képzése, minél magasabb szinten fontos. A nálunk képzett emberek elmennek külföldre, és ott könnyedén megállják a helyüket.

Az oktatás számára a megfelelő befektetés azért fontos, mert ha relatíve nagyobbak lennének a bérek, akkor az oktatópályáért sokkal többen versengenének. Ha egységesen mindenkinek emelik a bérét, attól nem lesz az oktató bére nagyobb, nem fognak többet keresni az oktatók. Az oktatópálya vonzóbb lenne, ha nagyobb lenne a bér.

A politikusok hihetetlen nehéz helyzetbe vannak, mert bérkövetelések jelennek meg a többi szférában is, ami több kihívást jelent. Ha egységes piacról beszélünk, akkor nem lényegtelen a nyugati bérszint az eurózónában. Ha a nyugati országokban a bérek sokkal magasabbak, akkor erős elszívó hatás érvényesül. Ha Kelet- Közép európai országokban jelentősen emelnék a bérszintet bizonyos ágazatokban, az állam bizonyos tevékenységről kellene, lemondjon. Bizonyos számú közalkalmazottat kellene elbocsátani. Mindez társadalmi feszültséget eredményezne. Arra kellene gondolni, ha közös piacot hoztunk létre a termékek, szolgáltatások terén, a munkaerő szabad vándorlása miatt nehézségek keletkeztek a munkaerőpiacon, akkor közös megoldást kell keresni. Ne csak a csatlakozás előnyeit, de problémákat is kezelni kell.

– Melyek az euró bevezetésének feltételei?

Kéttípusú mutatót kell figyelembe venni: egyrészt a maastrichti nominális konvergencia kritériumot (az államháztartási hiány, az infláció, a kamatláb, a bruttó államadósság, árfolyam ingadozás mértékének meghatározott keretbe tartása. Fenntartható kell, legyen). Másrészt a reál- konvergencia kritériumokat kell figyelembe venni: Milyen értékű a reálgazdaság a csatlakozó országokban? Mennyire hasonlít a gazdaság szerkezete az eurózóna országainak gazdaságához? Milyen állapotban van a közinfrastruktúra, tőkeállomány? A képzési rendszer eredményessége. A fejletlenebb tagállamok szintjét és a lakosság életszínvonalát közelíteni kell a fejlett tagállamokéhoz.

– A hazai pénznem, a lej értékét a piac határozza meg. A társadalom bizonyos tagjai számára kívánatos a lej erősödése. Más társadalmi csoportokat negatívan érint. Viszonylag stabil határokon belül mozog a lej, mely segíti a vállalkozást, lehetővé teszi a kiszámíthatóságot. Akkor tudna erősödni a lej, ha a hazai termelékenység gyorsabban növekedne az eurózónás termelékenységhez képest.

A nyugati jólét és a keleti jólét különbsége elsősorban termelékenység különbségéből származik. Fontos ennek a tudatosítása, ezáltal elkerülhető az az illúzió, hogy az euró – övezethez való csatlakozás automatikusan jobb életet eredményez.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter