A Nyugat-Balkánon minden nyolcadik ügyfél kenőpénzt fizet az ügyintézésért

A nyugat-balkáni országokban a közigazgatással, illetve közszolgáltatásokkal találkozó ügyfelek 12,5 százaléka fizet kenőpénzt – olvasható abban a kedden Brüsszelben közzétett felmérésben, amelyet az ENSZ Kábítószer- és Bűnözésellenes Hivatala (UNODC) készített az Európai Bizottság megbízásából a szóban forgó térség közszférájában tapasztalható korrupcióról.

Az átlagadattól jelentős az eltérés az egyes országokban: Bosznia-Hercegovinában ez a mutató meghaladja a 20 százalékot, és Albániában sem sokkal marad el az egyötödtől. Macedóniában ugyanakkor – a válaszok szerint – alig haladja meg a 6 százalékot. Ha nem azok számarányát tekintjük, akik egy évben legalább egyszer fizetnek kenőpénzt, hanem a kenőpénzfizetések számának gyakoriságát nézzük az összlakosságon belül, akkor – Bosznia-Hercegovinát alaposan megelőzve – Koszovó a legkorruptabb entitás a Nyugat-Balkánon.

A 28 ezer személy megkérdezése alapján készült felmérés szerint a kérdőív kitöltését megelőző 12 hónap során az emberek 57 százaléka fizetett kenőpénzt orvosnak, 35 százaléka rendőrnek, 33 százaléka ápolónőnek, illetve 13 százaléka önkormányzati ügyintézőnek. A kenőpénzadás motivációs listájának első helyén – 28-28 százalékkal – holtversenyben állt a “jobb ellátás”, illetve “az ügyintézés felgyorsításának” reménye. Tizenhat százalék azért fizetett, hogy elkerüljön büntetést, 12 százalék pedig azért, hogy az ügyintézésben “pontot tegyenek az i-re”. A Nyugat-Balkánon a megkérdezettek válaszai szerint a lakosok átlagosan nyolc százalékát környékezik meg pénzbeli vagy természetbeli juttatás kilátásba helyezésével, azt kérve, hogy az illető valamelyik jelöltre vagy pártra szavazzon.