1990. augusztus 2. - Irak megszállta Kuvaitot, amelyet hat nappal később az ország 19. tartományaként annektált. Hosszas és eredménytelen diplomáciai erőfeszítések után november 29-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa engedélyezte a nemzetközi koalíciónak a katonai erő alkalmazását Irak ellen, amennyiben az január 15-ig nem vonul ki Kuvaitból. Január 17-én megkezdődtek a légi hadműveletek Irak ellen, a sorozatos bombázások után február 24-én indult meg a szárazföldi offenzíva. Bush amerikai elnök február 28-án jelentette be, hogy Kuvaitot felszabadították, néhány órával később Bagdad feltételek nélkül elfogadta a Biztonsági Tanács mind a 12 határozatát – ezzel véget ért az első Öbölháború. A hivatalos tűzszünet 1991. április 11-én lépett életbe.
1995. augusztus 30. – A NATO harci gépei több hullámban, két héten át bombázták a boszniai szerb hadállásokat Szarajevó körzetében és néhány más ponton. A Deliberation Force nevű NATO-akció célja a szerb nehézfegyverek kivonásra kényszerítése, illetve az ENSZ által kijelölt övezetek fegyvermentesítése volt. A szárazföldön egy többnemzetiségű gyorsreagálású erő segítette a hadműveletet, amely az első volt a NATO tagországainak területén kívül. (Az 1992 óta tartó boszniai konfliktus során a Belgrád támogatását élvező boszniai szerbek sorozatban visszautasították a nemzetközi közösség által kidolgozott béketerveket, majd augusztus 28-án 41 ember halálát okozó aknatámadást hajtottak végre az ostromgyűrűbe zárt Szarajevó piactere ellen.) A háborút lezáró daytoni békeszerződés 1995. november 21-én született meg.
1999. március 24. – A NATO légi hadműveleteket kezdett Jugoszlávia ellen, hogy kikényszerítse a jugoszláv hadsereg kivonását Koszovóból. Az albán többségű, akkor még Jugoszláviához tartozó tartományban 1996-tól a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) sikeres gerillaharcot kezdett, válaszul a szerb csapatok 1998-ban megszállták a tartományt és kíméletlen etnikai tisztogatásba fogtak. A nemzetközi közösség bevonásával 1999 tavaszán Rambouillet-ban békemegállapodást dolgoztak ki, amelyet azonban a jugoszláv küldöttség nem volt hajlandó aláírni. Ezért kezdődtek meg a bombázások. A több mint két hónapig tartó légi csapások után a NATO és Jugoszlávia képviselői június 9-én írták alá a megállapodást a Koszovóban állomásozó szerb csapatok kivonásáról. Másnap Jugoszlávia megkezdte a kivonulást, a NATO pedig felfüggesztette a légi hadműveleteket.
2001. október 7. – Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadásra válaszul összehangolt amerikai és brit légi támadás vette kezdetét Afganisztánban. A támadás célja a merényleteket kitervelő és elkövető al-Kaida iszlamista terrorszervezet vezetőinek menedéket adó afganisztáni tálibok rezsimjének megsemmisítése, az al-Kaida vezetőinek kézre kerítése volt. A tálibokkal szemben álló Északi Szövetség erői november 13-án foglalták el a fővárost, Kabult, december 7-én – Kandahár elestével – véget ért a tálibok uralma. 2001. december 5-én a Bonn melletti petersbergi kastélyszállóban aláírták az afganisztáni politikai rendezést szolgáló négyoldalú megállapodást. Az ENSZ felügyelete alatt kidolgozott egyezményt az Északi Szövetség, a pastu népcsoport, a monarchista emigráció és a hazara kisebbség delegációinak vezetői írták alá. Az egyezmény tartalmazta, hogy átmeneti kormány veszi kezébe Afganisztán irányítását Hamid Karzai, az Északi Szövetség rojalista pastu képviselőjének vezetésével, s ezzel egyidejűleg nemzetközi békefenntartó alakulatok érkeztek az országba. 2001. december 22-én megalakult a Karzai vezette ideiglenes afgán kormány.
2003. március 20. – Az Egyesült Államok és szövetségesei háborút indítottak Szaddám Huszein iraki diktátor rendszerének megdöntésére, miután Huszein amerikai megítélés szerint nem tett eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának és nem volt hajlandó tömegpusztító fegyvereinek felszámolására. Az Iraki Szabadság hadművelet gyors és teljes sikerrel zárult, április 9-én Szaddám Huszein rezsimje elveszítette a hatalmat Bagdad felett, az iraki ellenállás utolsó gócpontját, Tikrítet (Szaddám szülővárosát) 15-én foglalták el az amerikai tengerészgyalogosok. George W. Bush amerikai elnök 2003. május 1-jén bejelentette az ENSZ BT felhatalmazása nélkül kezdett iraki háború végét. Az amerikai csapatok utolsó harcoló dandárja 2010. augusztus 19-én vonult ki Irakból.
