A negyedik Magyar Szórvány Napja Réven

Hagyományőrző huszárok a református templomban
Hagyományőrző huszárok a református templomban
A Pro Rév Egyesület és a helyi református egyházközség szervezésében az elmúlt hét végén rendezték meg a Magyar Szórvány Napját. A térség lakói mellett Rév község magyarországi testvértelepüléseinek képviselői is szép számban jelen voltak.


Réven immár negyedik éve rendezik meg a Magyar Szórvány Napját, mely kötődik ahhoz, hogy november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját az összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánították a magyar érdekvédelmi szervezet tizedik kongresszusán. Rév is átvette a kezdeményezést, és Élesdtől Nagybáródig várják a Sebes-Körös menti szórványban élő magyarokat a rendezvényre. Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke elmondta: a mostani rendezvényükön voltak résztvevők Vársonkolyosról, Nagybáródról, Magyarkakucsról és más településekről is. A rendezvény első napján, november 10-én, szombaton két esemény is zajlott: barlangavatás (erről külön beszámolunk), valamint Berényi Viktória fotóművész kiállítását nyitották meg az inkubátorházban, melyen részt vett többek között Rév község polgármestere, Dorel Cosma is.
file72qyf9uyh4k1438maefz
November 11-én, vasárnap az ünnepség a református templomban tartott istentisztelettel kezdődött, melyen Papp Csaba helyi lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Prédikációjának alapgondolatait a Lukács írása szerinti szent evangélium 9. részének 51–56. közötti verséből merítette: „Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy. És követeket külde az ő orczája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek. De nem fogadták be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala”. Az igehirdető egyebek mellett arról is szólt, hogy megkérdezték tőle: miként fordítják le román nyelvre azt, hogy szórvány, illetve mi értendő a szórvány fogalma alatt. Nem könnyű erre választ adni, de ott van szórvány, ahol egy bizonyos népcsoport kisebbségben van a tömbben élő másik nemzethez képest. „Szoktuk énekelni, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán, és íme, minden nehézség mellett ma is itt vagyunk. Mint lelkipásztor örülök, hogy ezt a szórványnapot immár negyedszer megünnepeljük, hogy a magyarországi testvértelepülésekről barátaink és támogatóink ma is itt vannak, jelezve: tudják, hogy itt vagyunk és mellettünk állnak”, fogalmazott a tiszteletes. Hozzátette: „Nekünk a szórványban kötelességünk, hogy életet generáljunk az itt élők számára, mindenki a maga rendjén, a maga tehetsége szerint. Az a lélek vezessen, hogy ne a kirekesztést, az elutasítást válaszd. Itt vagyunk, és sokan vagyunk, különböző generációk együtt és egy a célunk, hogy rendezzük a konfliktushelyzeteket, ezt kell tőlünk tanulják gyerekeink, unokáink, függetlenül attól, hogy hol élünk. Az egységre, a békességre mindannyiunknak nagy szüksége van. Ünnepeljünk a mai napon, örvendezzünk Isten kegyelmének és szent irgalmának, hogy az a megtartatás örömét jelentse számunkra”.

Hármas ünnep

Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, Rév község alpolgármestere nagy szeretettel köszöntött mindenkit, köztük a meghívott vendégeket, Derzsi Ákos szenátort, Meleg Vilmos színművészt (és ezen sorok íróját is), a magyarországi testvértelepülések küldöttségeit. Arról is beszélt, hogy ugyanúgy, mint a tavaly, idén is hármas ünnepet ülnek: „Istennek hála, a révi barlang felfedezésének 115. évét is ünnepeljük, koszorút helyeztünk el Handl Károly sírjára, illetve az egykori házán elhelyezett emléktábláján, de megkoszorúztuk a felfedező emléktábláját is, mely a cseppkőbarlang bejáratánál van. Szombaton Berényi Viktória hajdúszoboszlói fotóművész, művelődési menedzser fotókiállítását nyitottuk meg az inkubátorházban. Ünnep a mai, hiszen egy huszáremlékkönyv bemutatására is sor kerül Csontos János hagyományőrző huszárszázados által.” Aztán arról szólt, hogy a magyarországi testvértelepülések (Székkutas, Hajdúszoboszló) családjai már hosszú évek óta tartják a kapcsolatot a révi családokkal. „Figyelnünk kell egymásra, számon kell tartanunk minden magyart, mert ezer év Erdélyben kötelez bennünket”, mondta a szónok. A helyi iskola tanulói és óvodásai mutattak be az eseményhez illő műsort, közben az egyházi szertartáson résztvevő Hajdúszoboszlói Városi és Pedagógus Énekkar tagjai három egyházi éneket adtak elő, műsorukat később a kultúrházban folytatták.

file72qyfa24tll17eizj9gt

Köszöntések

A köszöntések rendjén elsőként Székkutas (Magyarország) község alpolgármestere, Rostás Péter beszélt arról, hogy függetlenül attól, hol élünk, a magyarságunk összetart, „ezért vagyunk itt önökkel ünnepelni, ezért próbáljuk segíteni ezt a közösséget, köszönve a szervezőknek, azoknak a helyi elöljáróknak, akik összetartják ezt a Sebes-Körös menti közösséget” – mondta többek között. A hajdúszoboszlói Vincze Ferenc nyugalmazott főjegyző beszédében nagyra értékelte azt az évtizedes kapcsolatot, mely Hajdúszoboszló és Rév között nagyszerűen működik. „Köszönjük a teremtőnek, hogy Hajdúszoboszlót és Révet ily baráti módon összehozta, mindez közös pályázatokon, nyertesek és nem nyerteseken alakult ki, és tart immáron hosszú évek óta”, fogalmazott, majd egy vers hangzott el a révi származású, ma már Biharpüspökiben élő Pető Margit részéről. Derzsi Ákos szenátor arról beszélt, hogy mielőtt elindult volna, egy szomszédja megkérdezte, hová megy vasárnap reggel, ő pedig válaszolt: egy szórványtalálkozóra. A kérdés folytatódott: milyen szórványtalálkozóra, és mi az. „Úton Rév felé gondolkoztam, hogy valóban mi is a szórványtalálkozó. Sokat használjuk ezt a kifejezést, ami végül is azt jelenti, hogy egy nagy tömbben él egy kisebb csoport, mely másképpen gondolkodik. Aztán bejövök ide, a templomba, mely tele van emberekkel és elgondolkozom: hol itt a szórvány? Úton ide, a falvakban, ahol tömbben élnek más nemzetiségűek, nem láttunk az utcán szinte senkit, Réven viszont tele volt az utca emberekkel. Valóban, mi számszerűen kevesebben vagyunk, de itt az emberek lelke nincs szórványban, a gondolatmenetük, magatartásuk »többségben van«. Állítom mindezt határozattan, hiszen évtizedek óta járok erre a vidékre, és sohasem láttam olyan embert, aki azért csüggedt volna el, mert ő szórványban él. Az ember eljön egy ilyen vidékre és azt látja, hogy van élet, van tenni akarás, él az emberben a megmaradás szándéka. Gratulálok a vezetőknek, a közösségnek mindazért, ami itt történik, és nagyon jó ünneplést kívánok mindenkinek”, mondta a szenátor. Ezt követően Csontos János hagyományőrző huszárezredes mutatta be azt a könyvet, melynek révi apropója az volt, hogy ott is jártak 2013 augusztusában lóháton, egy huszárportya keretében, Magyarkakucs felől érkezve, ahogy a könyvben is megírták. Bemutatta az őt elkísérő két huszár kollégáját, majd hosszan beszélt a könyvről, melyet később, a kultúrházban meg is lehetett vásárolni, és a huszárok dedikálták is a kiadványt.

A kultúra házában

Az egyházi szertartás után a templomban lévők, más helybeli lakossal együtt a gyönyörűen felújított művelődési házba vonultak, ahol ízlésesen megterített asztalok várták a résztvevőket. Hasas János köszöntött mindenkit, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész, a Nagyváradi Filharmónia főigazgatója a rendezvény szellemiségéhez illően Babits Mihály, Fazakas László, Sajó Sándor, Wass Albert és Szűcs Kálmán verseiből szavalt. A továbbiakban, az ebéd után, a már említett hajdúszoboszlói kórus több kórusművet adott elő, melyet nagy szeretettel fogadott a kultúrház közönsége.

Dérer Ferenc