A NATO bukaresti csúcsértekezletén csütörtökön elfogadott közlemény főbb pontjai

Bővítés:
    - Meghívták a szövetségbe Albániát és Horvátországot; a szövetség meghívja Macedóniát is, amint az rendezi névvitáját Görögországgal.
    

– Nincs konszenzus arról, hogy bevonják Ukrajnát és Grúziát a tagsági akciótervbe (MAP), de a vezetők egyetértenek abban, hogy egy nap majd ezek az országok is tagok lesznek.
    - Boszniával és Montenegróval “intenzív párbeszédet” (ID) terveznek – ez az első lépést jelenti a lehetséges tagfelvétel felé. Ha Szerbia is kéri az ilyen párbeszédet, a szövetség fontolóra fogja azt venni.
Műveletek/Védelem:
    - A NATO vezette afganisztáni békemisszió a szövetség fő prioritása. A NATO “szilárd, közös, hosszú távú kötelezettséget” vállal ott.
    - A NATO koszovói ereje Koszovóban marad, “hacsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa másképp nem dönt”.
    - Az afganisztáni és a koszovói tapasztalatok azt mutatják, hogy “átfogó megközelítésre” van szükség, a civil, katonai és politikai szereplők együttműködésével.
    - A NATO “elismeri egy erősebb és jobb képességű európai védelem értékét”.
    - A szövetségesek “további erőfeszítéseket tesznek azért, hogy több erőt tudjanak telepíteni és fenntartani” az egyes helyeken.
Rakétavédelem:
    - A NATO üdvözli azt “a jelentős hozzájárulást a szövetségesek védelméhez”, amit a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelem jelent.

Újabb veszélyek:
    - A NATO segítséget fog nyújtani internetes támadás (cyber attack) esetén, ha valamely tagállam kéri azt.
    - A szövetség megvizsgálja, hol járulhat hozzá a nagyobb energiabiztonsághoz.