A nagyvárosok kerülnek bajba

Ilie Bolojan polgármester
Ilie Bolojan polgármester
Románia nagyvárosai számára súlyos csapást jelentene, ha megvalósul a kormánynak az az elképzelése, hogy a jövedelemadó tizenhat százalékról tíz százalékra csökkenjen.

A romániai helyi önkormányzatoknak több mint négymilliárd lejjel csökkenne a bevételük, amennyiben a jövedelemadót a jövő évtől kezdve tizenhatról tíz százalékra csökkenti a kormány, mondta szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, aki a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetségének ügyvezető elnöke is egyben, és aki a kormány vonatkozó elképzelésének hatásairól beszélt, kijelentve, hogy a jövedelemadó ilyen drasztikus mértékű csökkentése a helyi önkormányzatok költségvetését fogja rendkívül negatívan érinteni. A leginkább a megyeszékhelyek szenvedik majd meg ennek a döntésnek a következményét, hiszen a jövedelemadóból számukra visszaosztott összegek a befektetési költségvetésüknek minimum a negyven százalékát teszik ki.

A dolgozók bruttó fizetéséből levonják az egészségbiztosítást, a társadalombiztosítást, a munkanélküliségi hozzájárulást, valamint a jövedelemadót. Az előbbi három levonás közvetlenül Bukarestbe kerül, a jövedelemadónak viszont körülbelül a kétharmada a helyi és a megyei önkormányzatoknál marad és csak kevesebb mint az egyharmada kerül a központi költségvetésbe. Így értelemszerűen minél kevesebb a jövedelemadó, annál kevesebb az ebből a forrásból az önkormányzatokhoz jutó pénz is. 2016-ban Románia 27,8 milliárd lejt inkasszált jövedelemadókból, ebből az összegből 18,3 milliárd lej került a helyi és megyei önkormányzatokhoz, és 9,5 milliárd lej folyt be a központi költségvetésbe.

„A jövedelemadó elkobozása a legdurvább csapás”

Ilie Bolojan felhívta a figyelmet arra, hogy tíz százalékos jövedelemadóval számolva 2016-ban mindössze 17,4 milliárd lej folyt volna be, és abból csak 11,4 milliárd lej került volna az önkormányzatokhoz. Vagyis a legoptimistább számítások szerint is jövőre mintegy 6,9 milliárd lej, azaz több mint egymilliárd euró esik ki az önkormányzatok költségvetéséből. A kormány valamiképpen kárpótolni akarja az önkormányzatokat a jövedelemadó-csökkentés nyomán csökkenő bevételek miatt, de Bolojan szerint a kormány javaslata nem valódi megoldás, hanem csak szépségtapasz a helyi költségvetéseken ütött mély sebre. Az elképzelés ugyanis az, hogy a kormány jövőre kiegészíti a helyi költségvetéseket az idei évben elért szintig, viszont ezért cserébe elveszi az önkormányzatok bankszámláin 2016. december 31-én meglévő költségvetési többlet felét.

Bolojan Nagyvárad konkrét példáján érzékeltette azt, hogy mit jelent majd a városnak, ha a kormány elképzeléseiből gyakorlat lesz. Mint elmondta, 2017-ben 39 millió lej jutott Nagyváradnak a jövedelemadókból, ami a saját bevételek 54 százalékát teszi ki. Az elmúlt években a városnak a jövedelemadóból származó bevétele átlagban évi kilenc százalékkal nőtt, többek között azért mert egyre több vállalkozás telepedett meg a váradi ipari parkokban, illetve azért, mert a fizetések is nőttek. Éppen ezért arra lehetne számítani, hogy jövőre is mintegy tíz százalékkal növekedne ez a bevételi forrás, és amennyiben a jövedelemadó mértéke nem változna, akkor 43 millió eurós, azaz az idei évinél négymillió euróval több bevétellel számolhatna a város. Viszont ha tíz százalékra csökken a jövedelemadó, akkor Nagyvárad 15,5 millió euróval kevesebb pénzzel kell kalkuláljon, vagyis mintegy 27,5 millió euró bevétele lesz. A kormány kiegészítené a 39 millió euróig a helyi költségvetést, de mivel a városnak 10,5 millió euró volt a bankszámláin 2016. december 31-én, ennek az összegnek a felét, 5,2 millió eurót a kormány mintegy megtartaná magának, és mivel a város elesik az előrejelzések alapján kiszámított négymillió eurótól is, ami akkor folyna be, ha nem változna a jövedelemadó, így a váradi önkormányzat 2018-ban mintegy 9,25 millió euróval kevesebb pénzre tehet majd szert a jövedelemadókból.

Igazságtalan

A polgármester kifejtette: a helyi önkormányzatok bankszámláin lévő költségvetési többlet megcsapolása rendkívül igazságtalan, hiszen éppen azokat büntetik ezzel, akik jól gazdálkodnak, ráadásul minél több pénz van egy-egy város számláin, annál nagyobb az az összeg, amit elvon tőlük a kormány, míg azoktól az önkormányzatoktól, amelyeknek nincs pénzük, azoktól a kabinet nincs is mit elvonjon. Bolojan kijelentette, hogy a bankszámlákon lévő pénzekkel az önkormányzatok amúgy sem rendelkezhetnek kényük-kedvük szerint, hiszen ezeket az összegeket a futó projektek finanszírozására, tehát csak a befektetésekre használhatják, és ha a kormány belenyúl a bankszámláikba, ezzel teljesen felforgatja a beruházási költségvetéseket egy sor nemzetközi finanszírozású projekt megfelelő lebonyolítását is veszélyeztetve ezzel. A polgármester kifejtette, az ország gazdasági húzóerejét a nagyvárosok jelentik, és a kormány célja valójában az, hogy megszüntesse ezeknek az erős városoknak a pénzügyi autonómiáját, hogy minden önkormányzat koldusként járuljon a kormány elé. Bolojan hozzátette: a kormány egy biztos jövedelemforrást von meg az önkormányzatoktól, aminek a hosszútávú következménye a nagyvárosok, és ezzel együtt az ország gazdasági fejlődésének a megtorpanása lesz. „A jövedelemadó elkobozása a legdurvább csapás az önkormányzatokra nézve az utóbbi tíz évben, amióta én itt tevékenykedek” – fogalmazott Bolojan, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy elviselhetőé tenné a városok számára a jövedelemadó csökkentését az, ha a kormány nem nyúlna hozzá a bankszámlákhoz, így azonban nagyon nagy problémákra lehet majd számítani.

Pap István