A nagy tervekből semmi se lett

A nagy tervekből semmi se lett
A RODOSZ Velünk élő tudomány sorozata keretében csütörtök este dr. Chikán Attila akadémikus, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója, volt gazdasági miniszter tartott előadást a PKE-n.

A Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumában zajlott szimpóziumon megjelent érdeklődőket Tőtős Áron, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntötte, a moderátor szerepét pedig dr. Győrbíró András, a PKE oktatója látta el.

Az e havi meghívott dr. Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora volt, aki A közép-kelet-európai országok gazdasági versenyképessége és annak hatása mindennapi életünkre címmel tartott prezentációt. Arra hívta fel a figyelmet: a versenyképesség tulajdonképpen 10-15 éve hivatalos fogalom a közgazdasági kutatásban. A globalizáció elterjedésével, a ’90-es évek óta beszélünk az országok versenyképességéről. Addig az oktatás a vállalatok versenyképességéről szólt, mely aztán átment a makroszférába is, de még mindig sok kérdés nyitott, definiálni kell fogalmakat, tisztázni kell ezek egymáshoz való viszonyát. Ugyanakkor elmondható, hogy a versenyképesség nem csak a gazdaságra terjed ki, hanem számos olyan területre is, melyeket direkt vagy közvetlen módon befolyásolnak gazdasági tevékenységek, mint például az egészségügy vagy az oktatás, a kultúra színvonala.

Előadásában a professzor azt vette górcső alá, különféle mutatókra támaszkodva és egymás összehasonlításával: hogyan alakult a rendszerváltás után hét közép-kelet-európai ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovénia és Bulgária) versenyképessége, illetve a kapitalista piacgazdasági modell kiépítése. Arra a következtetésre jutott: országonként eltérések vannak, de lépéselőnyben van Csehország és Lengyelország. A piacgazdaságot rendszerszintű alkalmazkodás jellemzi, átértelmezésekkel, tartós kulturális sajátosságokkal, felzárkózási deficittel és olyan globális kihívásokkal, mint például a függőség. Tulajdonképpen elmondható, hogy a túléléssel van elfoglalva, és nem jövő orientált a közép-kelet-európai kapitalizmus modell, és bár 1989 környékén nagy tervekkel rugaszkodtunk neki ami a nyugat-európai államok fejlettségi szintjének elérését illeti, ebből szinte semmi se konkretizálódott, sőt, összességében mintha a helyzet romlott volna.

Lemaradás

Ha a nemzetközi versenyképességi rangsorok közül a Világgazdasági Fórum felmérésekre alapuló kimutatását vesszük (körülbelül 130 ország, 120 mutató), azt vesszük észre, hogy az elmúlt 15 évben Magyarország a 29. helyről a 69. helyre csúszott vissza, Románia pedig feljött a 62. helyre, de ez nem jelenti azt, hogy Románia annyira hasítana, vagy olyan magas lenne nálunk az életszínvonal, jó lenne itt élni, ugyanis a versenyképesség egy dinamikus mutató, mely valójában potenciálisan azt jelzi, hogy az üzletemberek mit várnak az üzleti környezet fejlesztésétől, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok előremenetelétől.

Románia és Magyarország is különösen rosszul áll ami az üzleti felkészültséget illeti, és az anyaországban az intézményrendszer elégtelensége is húzza lefelé a versenyképességet. Ugyanakkor mindkét országban a piacgazdaság kiépítésének komoly hiányosságai vannak a termék- és a munkaerő-piaci hatékonyság és a pénzügyi piac fejlettségének tekintetében. Magyarországon jelenleg a versenyképességet leginkább befolyásoló tényezők a (gazdasági) politikai instabilitás, a korrupció és az adószabályozás, míg Romániában a finanszírozási lehetőségek, a hatékonytalan kormányzati bürokrácia és az adókulcsok.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .