A nagy főnök figyel téged?

Alig néhány nappal a németországi Lidl élelmiszerláncnál kirobbant botrány után az egyik drogériahálózatról is kiderült, hogy a főnökség törvénytelen eszközökkel igyekezett értesüléseket gyűjteni az alkalmazottak viselkedéséről.

A cég detektívjei feljegyzéseket készítettek arról, hogy az alkalmazottak folytatnak-e magánbeszélgetéseket a munkaidő alatt, és milyen gyakran látogatják a mellékhelyiségeket.

Míg a Lidl üzletekbe állítólagos lopások megakadályozására a házi detektívek által felszerelt kamerák rögzítették, melyik alkalmazott, kivel folytat magánbeszélgetést, és mennyi időt tölt a mellékhelyiségben. A Schleckernél bolt átalakítás során felhúzott falakba fúrt lyukakon át leselkedtek a vezetőség által megbízott személyek, hogy minél több értesülést gyűjsenek be az elárusító személyzet viselt dolgairól. Ezeket az adatokat mind a Lidl, mind a Schlecker nem egyszer az alkalmazottak ellen fordította, semmibe véve az adatvédelmi rendelkezéseket. A német törvények legfeljebb bűncselekmények – pl. bolti lopás – eredményes felderítésére engedélyezik az üzletekben felszerelt térfigyelő kamerák felvételeinek kiértékelését. A fogyasztóvédelmi miniszter szolidaritásra szólította fel a lakosságot azoknak az üzleteknek a dolgozóival, akiknek személyi adatait cégük vezetősége törvénytelen célra próbálja kihasználni.

A kérdés az, létezik-e magánszféra a munkahelyen. Lehet, de nehéz definiálni, a jog eszköze alkalmatlan erre. A munkáltatói ellenőrzés nem idegen a munka világától. A munkáltatónak joga van utasításokat adni, joga van megnézni, az alkalmazott ezt hogyan hajtja végre – mondta Szabó Endre Győző, az Ombudsmani Hivatal Adatvédelmi Főosztályának helyettes-vezetője. A munkavállalók és a munkáltatók közötti feszültségek nem újkeletű dolgok. Maga a munkajog is ilyen feszült légkörben a szabadversenyes kapitalizmus idején jött létre. A rivalizásás, helykeresés a munkáltatók és munkavállalók között nem újkeletű.

A megfigyelési jog nem egzakt jogi kategória, itt alapvetően a munkáltató felügyeleti jogáról, egy személyes jelenlétről van szó. Adatvédelmi jogi kérdések is akkor merülnek fel, amikor a megfigyelés a hagyományos módszerkhez képest új eszközökhöz nyúl – közölte Szabó Endre Győző, majd hozzátette, bizonyos adatok mérhetők, megfigyelhetők, arra utalhat, hogy visszaélésszerűen használja a munkavállaló azokat az eszközöket, melyeket a munkáltató a rendelkezésére bocsátott, azért, hogy azon munkát végezzen. Ha visszaélésszerűen privát célra használja, akkor ebben az esetben felelősségre vonható a munkvállaló, ehhez azok az adatok szolgálhatnak alapul, melyeket a mérésekből következnek.

A kamerázási láz világjelenséggé vált. A titkos kamerázás mindig tilos. A kamera vagyonvédelmi célokra használható, de személyiségi jogokat sért, ha a kamerát közvetlenül a munkavállaló tevékenységének megfigyelésére használják – jelentette ki az Ombudsmani Hivatal Adatvédelmi Főosztályának helyettes-vezetője. Az a munkavállaló, akit folyamatosan kamerás megfigyelés alatt tartanak, annak személyiségjegyei deformálódhatnak. Amikor a kamera felszereléséről döntenek, ezeket a döntéseket is figyelembe kell venni.

(dunatv.hu)