A Mikó Kollégium visszaállamosítása előtt

Testvéreim! A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hívő népének üzenetét tolmácsolom.

Mielőtt megvádolnának azzal bennünket, hogy a mai felsereglésünkkel nyomást gyakorolunk az amúgy gyenge lábon billegő román igazságszolgáltatásra, állapítsuk meg és jelentsük ki ország-világ előtt, hogy a Bukarestből idomított és politikai széljárások szeszélye szerint bólogató igazságszolgáltatók gyakoroltak nyomást az erdélyi magyarságra, a magyar egyházakra, ezáltal a magyar családokra, a magyarságában annyiszor megalázott kisebbségben szenvedő magyar emberre.

Mielőtt megvádolnának bennünket azzal, hogy megóhajtván megfosztottuk román testvéreinket az őseik által épített iskolától itt Sepsiszentgyörgyön, hadd állapítsuk meg és jelentsük ki ország-világ előtt, hogy a 19. század második felében gróf Hidvégi Mikó Imre, mint az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka nagyszerű székely kortársaival nemcsak megálmodták, hanem hatalmas áldozattal meg is építették a Református Székely Mikó Tanodát.

Mielőtt elhitetnék országgal-világgal, hogy Románia tekintélyét sértették volna Mikó Imréék a sepsiszentgyörgyi oktatás bástyájának megépítésével, hadd mondjuk ki, hogy nem is létezett akkor még az Erdélyt bekebelező román állam. Sőt, székely elődeink lidérces álmukban sem gondolták, hogy valaha is idegeneknek építenek iskolát.

Mielőtt megvádolnának bennünket, hogy a román állam tulajdonára fájdult meg a fogunk, amikor jussunkat követeljük szerte Erdélyben, hadd állapítsuk meg és jelentsük ki ország-világ előtt, hogy magyar múltunk ingatlanai, melyek Romániához kerültek igen megkérdőjelezhető módon, csak a szégyenteljes államosítás nyomán jutottak a kommunizmus mohó, mindent tulajdonolni vágyó pribékeinek kezéhez. Eddig kétszer veszítettük el így iskoláinkat, és most harmadszorra is készen állnak a fosztogatók.

Mielőtt további vádakat zúdítanak reánk, hadd mondjuk el, mi hálával tartozunk őseink hitéért és szorgalmáért, mivel a jelenlegi Erdély településein összehasonlíthatatlanul több értéket halmoztak fel, mint bármelyik nemzet, beleértve a mában regnáló románokat is. Elmondjuk azt is, hogy a visszaszolgáltatás mértéke Románia szégyenfoltja, de az Európa Uniónak is, mert szemet hunynak a csatlakozáskor tett román ígéretek elmaradása felett. A civilizációjára méltán büszke Nyugat-Európa nem vehet részt Erdély magyarságának sorsrontása ügyében.

El fogjuk mondani magyarországi barátainknak is, hogy többet tehetnének értünk, ha mást nem legalább annyit, hogy szétdarabolódásunk folyamatát segítsenek megfékezni, mert nálunk a szekértáborok halálra vannak ítélve. „Megbontott kéveként” védtelen állapotunkat kihasználva, egyre bátrabban merészkednek kezet emelni szülőföldünkre, épületeinkre és éppen magyarul beszélő testvéreinkre.

Minden körülmény között, akár rácson innen vagy túl, megígérjük, hogy mondani fogjuk, amit Isten üzent, és amit Neki el is hiszünk: „Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az Úr!”(Zsolt 146,7) Mondani fogjuk igazunkat, ameddig a Mikó Kollégium és minden magyar hagyaték vissza nem tér jogos tulajdonosaihoz.

Nagyvárad, 2012. augusztus 16.

Csűry István

Címkék: