A migráció jó, a kényszermigráció rossz

A migráció jó, a kényszermigráció rossz
Jungbert Béla, PhD. nyugalmazott nagykövet, külpolitikai szakértő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem vendégelőadója tartott kedden előadást Nagyváradon a migrációról.

A kedden délután hat órától a váradi Posticum központban lezajlott eseményen Jungbert Béla a kisszámú, de a téma iránt rendkívüli érdeklődést mutató közönség előtt leszögezte, hogy a migráció nem új keletű jelenség, már csak azért sem, mert az emberiség története valójában nem más, mint migrációk, és az azokból fakadó konfliktusok története. Mint mondta, a jelenlegi migrációs folyamat is évtizedekkel ezelőtt kezdődött, és jelenleg is több mint százmillió ember van, aki üldöztetés okán kénytelen elhagyni otthonát. Kifejtette, hogy a menekülők nagy része az országban marad, csak a veszélyeztetett övezetből költözik el, másik részük egy szomszédos államba menekül, és a menekülteknek egy kisebb része vándorol távolabbi országokba.

A globalizáció velejárója

Ezt követően Jungbert Béla kifejtette, hogy a globalizált világban a migráció alapvetően pozitív jelenség, éppen ezért, az az ország, amelyik izolálódik, és nem vesz részt ebben a folyamatban, az lemarad. A cserediákprogramok, a külföldi tapasztalatgyűjtés, a munkavállalás mind pozitív migrációs jelenségek, mondta az előadó, kiemelve ennek a migrációnak az önként vállalt jellegét. A migráció akkor válik veszélyessé, amikor nem önkéntes, hanem kényszermigrációról van szó, amikor ellenőrizhetetlenné válik, és nem lehet regisztrálni, integrálni a menekülőket.

Okok

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi migrációs válság nem a közel-keleti politikai zűrzavar nyomán kezdődött, ennek elsősorban földrajzi okai vannak, egészen konkrétan a klímaváltozás, ami elsivatagosodáshoz, vízhiányhoz vezet bizonyos térségekben. Az élhető terület eltartó képessége folyamatosan csökken, miközben a lakosság elképesztő mértékben nő, és mivel a föld már nem tudja eltartani a hatalmas embertömegeket, természetes, hogy az emberek útra kelnek. Az előadó elmondta azt is, hogy az emberek hatalmas városi agglomerációkba tömörülnek, ahol elképesztően nagy a nyomor, a járványveszély, a bűnözés, és egy ilyen közegben a legkönnyebb konfliktus szítani, és ha kirobban a konfliktus, akkor ezekből az agglomerációkból is megindul a kényszermigráció. Jungbert Béla figyelmeztetett: újkori történelmünkben ilyen nagy kényszermigráció térségünkbe még nem érkezett, de ez is eltörpül ahhoz képest, ami várható.

A politikai, jogi helyzet

Az előadó kifejtette, hogy Magyarországon a migrációs folyamatot a jobboldali politikai erők démonizálják, a baloldaliak pedig bagatellizálják, és mindkét hozzáállás helytelen. Kifejtette, hogy a magyar kormány úgy próbálja nemzeti érdekeit védelmezni, hogy közben ne kelljen alkalmaznia a Brüsszel által elfogadott, Magyarországra nézve kedvezőtlen döntéseket. Hozzátette, hogy a magyar kormánynak ugyanolyan vehemenciával kellene szövetségeseket keresnie, amilyen vehemenciával védelmezi nemzeti érdekeit a migrációs válság ügyében. Hangsúlyozta, hogy az 1951-ben Genfben elfogadott menekültügyi konvenció alapján kell a menekülteket befogadni, csakhogy ez az egyezmény egy másik történelmi korszakban, a hidegháború idején született, és alapvetően a kommunista országokból elmenekülő emberekre volt szabva, de a mai valóságra már nem alkalmazható, ezért megérett a helyzet egy új menekültügyi charta elfogadására, ami aligha fog megszületni, hiszen hatalmas érdekellentétek vannak ebben a kérdésben.

Gyenge kereszténység

Jungbert kifejtette: nem is azzal van a baj, hogy muzulmánok jönnek Európába, hanem azzal, hogy nem egy keresztény világba jönnek, hanem egy gyökerét, identitását, több ezer éves értékrendjét elvesztett Európába, egy olyan társadalomba, amely nem tudja közösségként megtartani az embereket. „Míg az iszlám egy civilizáció, addig a kereszténység ma már vallásnak is gyenge” – fogalmazott az előadó, nyomatékosítva ezt azzal a megállapítással, hogy oly mértékben meggyengült a keresztény értékrend Európában, hogy még az Európai Unió alapokmányába sem voltak hajlandók rögzíteni azt, hogy a kontinens zsidó-keresztény gyökerekkel rendelkezik. Egyfajta laikus humanizmusra hivatkozva utasítják el európai politikusok a kereszténységet, holott a toleranciára, a megbocsátásra, az emberi szabadságra épülő egyetemes emberi jogok eszméje is keresztény vétetésű, miközben az iszlám nem ismeri el az emberi jogokat.

Közös értékrendet

Mint mondta, Európát az tudná megvédeni a kihívásokkal szemben, ha képes volna egy közös értékrendet felmutatni, de erre nem alkalmas sem a nemzeti identitás, sem pedig a nemzetek feletti Európai Egyesült Álamok víziója, amit jelenleg Brüsszelben próbálnak megvalósítani, erre a zsidó-keresztény értékrend lenne alkalmas. Az európai terrorakciók elkövetői is Európában született és nevelkedett polgárok, akik elvesztették gyökerüket, elbizonytalanodtak, és identitásválságukból effajta radikális lépésekkel léptek ki. „Az Európai Unió a migránsokat sem tudja integrálni, amíg saját magát nem tudja újra kitalálni” – fogalmazott Jungbert Béla. Csakhogy, hívta fel a figyelmet, ennek az újrakitalálásnak nagy akadálya az, hogy Németország és Svédország egész másképp látja a világot, mint az EU többi része. Az érdekfeszítő előadás után a megjelentek számos kérdést tettek fel az előadónak, aki készséggel válaszolt.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter