„A mi érdekünk, hogy Európa megerősödjön”

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Március 15-ig több mint 200 ezer aláírás összegyűjtését tűzte ki az RMDSZ ahhoz, hogy elindulhasson az EP-választáson. A listát a Szövetség helyi és megyei irodáiban lehet támogatni vagy az aláírásgyűjtő standoknál, tudatta a szövetség sajtóirodája.

Kelemen Hunor szerint a választás tétje, hogy ott leszünk-e, amikor az elkövetkező évtizedeket meghatározó döntések születnek, a nyertesei vagy a vesztesei leszünk-e a reformoknak, amelyekre az Európai Unió készül.

– Májusban európai parlamenti választás lesz Romániában. Miről döntünk, és mi között választunk?
– Először is magunkról döntünk, de az idei EP-választás az Unió jövőjéről szól. Az a tét, hogy ott akarunk-e lenni, amikor az elkövetkező évtizedeket meghatározó döntések születnek, vagy csak elszenvedjük azokat. A mi érdekünk mindenképp az, hogy Európa megerősödjön, és ezáltal Erdély továbbfejlődjön. Az Európai Unió reformja elkerülhetetlen: gazdaságilag erős, politikai és védelmi szempontból aránytalanul gyenge a többi nagyhatalomhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz, Kínához, Indiához, Oroszországhoz képest. A közös európai hadsereg ma még csak ötlet szintjén jelenik meg, és ott van a bevándorlás kezelésének, a külső határvédelemnek a kérdése, amelyre egyelőre szintén nincs jó, kedvező megoldásunk. Most fog eldőlni, hogy lesz-e jogi védettsége az őshonos kisebbségeknek, hogy megszűnik-e a kettős mérce, amivel az utóbbi években a kisebb országokat, így Romániát vagy Magyarországot is sújtják.

– Mit adott az Európai Unió Erdélynek?
– 2007 után nagyon komoly fejlesztések voltak, amelyek érdemben járulnak hozzá az életminőséghez – gondoljunk csak az ivóvíz- és csatornahálózatok bővítésére, fejlesztésére. Ezekre a beruházásokra évtizedekig nem került volna sor, ha csak a román állam forrásai állnak rendelkezésre. Másrészt az erdélyi gazdáktól az elmúlt évszázadban leginkább elvettek, most meg jelentős támogatásokat kaptak. Területalapú támogatásból például évente a legkisebb falu is legalább 300 ezer eurót kap, a nagyobb községekbe 3,5 milliós támogatás érkezik. Az EP-választásnak az is tétje, hogy meg tudjuk-e őrizni a fejlesztési és a mezőgazdasági támogatásokat, hiszen az új költségvetési ciklusban éppen ezekből akarnak faragni. De említésre méltó az a hatás, amit közvetlenül mindannyiunk életére gyakorolt az uniós csatlakozás: szabadon utazhatunk, tanulhatunk, munkát vállalhatunk.

– A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés eddig sikertörténetnek tűnik. Hol állunk most ezen az úton?
– Olyan ez, mint amikor a semmiből építünk utat. Amikor elkezdtük, még abban sem lehettünk biztosak, hogy összegyűlnek az aláírások, hiszen ilyen még nem volt korábban. Nem tudjuk, mikor érünk a végére, de tudjuk, merre kell haladnunk. Bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk sem kicsik, sem kevesen, vannak partnereink, akikre számíthatunk, és akik számíthatnak ránk. Nemzetközi tényező vagyunk, az európai kisebbségvédelem zászlóshajója Európában. Kezdeményezésünk szempontjából sem mindegy, hogy kinek lesz akkora ereje, hogy többséget kezdeményezzen a májusi választás után. Az Európai Néppárt lesz, amelynek az RMDSZ és a Fidesz-KDNP is tagja, vagy más pártcsalád, amely szőnyeg alá söpri problémáinkat, és kizárólag a tagállamokra hárítja az őshonos kisebbségek védelmének felelősségét. Amikor feláll az új Európai Bizottság, mi letesszük az asztalára a kezdeményezést.

– Egy jó választási eredmény esetén a Kárpát-medencei összefogás népes magyar képviseletet jelent az Európai Néppártban. Májusban miért kell minél nagyobb számban elmennünk szavazni?
– Így mutatjuk meg az erőnket, hogy tenni akarunk a változásért. A mi érdekeinket csak mi tudjuk igazán és következetesen képviselni. Ha minden jól alakul, a németek után a magyar frakció lesz a legerősebb abban az Európai Néppártban, amely május után az Európai Uniót fogja vezetni.