A mesterséges lét titkairól tanácskoztak

A mesterséges lét titkairól tanácskoztak
Nagyvárad- Szeptember 21-22-én Váradon szervezték meg a Mesterséges élet. A mesterséges megtermékenyítés dilemmái című nemzetközi orvos-konferenciát. A nyitónapon a római katolikus Püspöki Palotában tanácskoztak.

A kétnapos megbeszélést a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Báthory István Alapítvány (BIA), az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, illetve a Szilágysomlyói Csoportja szervezte Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter és Kellermayer Miklós, a MET elnökének a védnökségével. A római katolikus Püspöki Palota dísztermében zajlott péntek délutáni nyitórendezvényen dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos, szervező kiemelte: a Báthory-napok keretében Váradon első alkalommal tartanak orvostovábbképzést, az ötletgazda dr. Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, MET régiófelelős, BIA-elnök egy évvel ezelőtt kezdeményezte ezt. A kreditpontokat biztosító esemény azért sajátságos, mert a magyar történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében történik és a programokat is közösen állították össze.

Jerovszky Tímea színművészeti hallgató szavalata után Exc. Böcskei László megyés püspök örömét fejezte ki amiatt, hogy a római katolikus püspökség egy ilyen nívós és hagyományokkal rendelkező összejövetelnek biztosíthat helyszínt. Röviden ismertette a Püspöki Palota történetét, majd azon meggyőződésének adott hangot: azért érdemes a konferencián elhangzottakra odafigyelni, mert a katolikus egyház is segíteni akar az élet szolgálatában fáradozó specialistáknak abban, hogy minden beteggel való személyes találkozásuk Jézus gyógyító tevékenységének tükrében valósuljon meg, és úgy gyakorolják a hívatásukat, hogy az Isten akaratának megfelelő legyen.

Lombikbébik

Dr. Széman Péter szervező és dr. Gyurkovits Kálmán MET-alelnök üdvözlő szavai után Cseke Attila volt egészségügyi miniszter szólt arról, hogy mandátumideje alatt ő és munkatársai mit tettek annak érdekében, hogy a lombik-bébi program Romániában téma, illetve államilag finanszírozható legyen. Többek közt felidézte, hogy amikor 2009 decemberében miniszter lett, semmilyen ilyen típusú országos, államilag támogatott program nem létezett, és sajnos 15 hónap telt el úgy, hogy költségvetési pénzt ugyan tudtak volna elkülöníteni, de nem létezett kidolgozott metodológia. Végül a gyakorlatban 2011 szeptemberében indult be a program, és idén júliusig 1404 igénylésből 1133 kérést hagytak jóvá. 271 dossziét utasítottak vissza, 647 procedúrát végeztek el, a kihordott terhességek száma 18, és 27 csecsemő született. A volt miniszter meglátásában a 16,7 százalékos teherbe esési arány biztató, és a szakmai tapasztalatok, valamint a növekvő érdeklődés miatt ez az arány várhatóan emelkedni fog. Cseke Attila ugyanakkor megjegyezte: örök téma marad a béranyaság felvállalása és támogatása, amit ő a minisztersége alatt és most is elutasít, mert véleménye szerint egyelőre nem teremthető meg az a törvényi háttér, ami nem engedne teret nagy vitáknak, és komoly etikai, illetve vallási problémákat is felvetne egy ilyen kezdeményezésnek a jóváhagyása.

Az élet etikája

Dr. Holló László, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Hittudományi Karának oktatója a katolikus egyház tanítását ismertette a kezdődő emberi élet tiszteletéről. Bemutatta az általános normarendszert, és arra hívta fel a figyelmet: napjainkban közismert tény, hogy a gyerekeket nem a gólya hozza, ezért egyéni találékonyság, lelkiismereti ráhangolódás is szükséges az egyéni élethelyzetekben adott segítséghez. Előadásából kibontakozott a katolikus egyház vonatkozó érvelésrendszere a hit és az értelem tükrében, illetve a különböző dokumentumoknak alapján, valamint az élet továbbadásával kapcsolatos álláspontja, olyan témák kapcsán, mint az in vitro megtermékenyítés, az embriófagyasztás, a preimplantációs genetikai diagnosztika, a génterápia, a klónozás, az abortusz, a fogamzásgátlás vagy az őssejtek gyógyászati célú alkalmazása. „Az életet nem lehet mérlegre tenni”- vonta le a következtetést az egyetemi tanár.

Csűry István királyhágó-melléki református püspök arról beszélt, hogy a református egyház a férfi és a nő házasságán belül elfogadja, hogy ha természetes úton nem megy a nemzés, akkor segíteni kell, de azzal a feltétellel, hogy ez az erkölcsi és etikai normáknak a tiszteletben tartásával történjék. Az élet ugyanis Isten akarata, minden akadály ellenére el kell kezdődjön az áldás folyamata. Isten jót akar az emberrel, azt akarja, hogy szerethető legyen a világ. A káosz után mindig új fejezetet nyit, s ennek tükrében akarja az emberi élet láttatni, megmutatni a reménytelenségből kivezető utat, Krisztusnak a csodáin keresztül is.

Felelősségteljes téma

Dr. Orosz Gábor Viktor, a Budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének docense a preimplantációs genetikai diagnosztikáról beszélt az egyházi nyilatkozatok és az evangélikus teológia tükrében. Hangsúlyozta: nem a folyamat és a benne levő biológiai kontinuitás és potencialitás minősíti az ember létét, hanem az ember személyi léte kvalifikálja az ehhez szükséges folyamatot. Egy etikai konfliktus felvállalása akkor is lehetséges, ha célja nem a konszenzus elérése és az erkölcsi normák konzekvensen nem érvényesíthetőek, ezért a kompromisszumkészségnek kell jellemeznie a protestáns véleményalkotást. Ezt követően Rezi Elek, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a mesterséges megtermékenyítés erkölcsi kihívásaira adott unitárius választ ismertette.

Ciucur Losonczi Antonius