A mese ott van, ahol mi vagyunk

Bihar megye – A címben idézett gondolat
Békés Pál író egyik
mottója, aki pénteken este a Törzsasztal
rendezvénysorozat meghívottjaként
találkozott a váradi
irodalombarátokkal.


A pénteken este a nagyváradi
városi kultúrházban megtartott
író-olvasó
találkozón az őt
felkonferáló Kőrössi P.
József elmondta, hogy Békés
Pál az utóbbi években vált
ismertté, 2000-ben József Attila
díjat kapott. A beszélgetés
elején az utazásról eset
szó „Magyarország szűk hely,
melyből el kell menni” – mondta
Békés Pál, majd így
folytatta: „Akárhova megyek,
visszatekintek Magyarországra, hogy mihez
képest vagyunk mi magyarok, hogy jobban
tisztában legyek Magyarország
helyével a világban.” Ezután
Egyesült államokbeli
ösztöndíjairól mesélt,
különösn érdekes volt az Iowai
Egyetem íróknak szűló
ösztöndíja, melyet
tulajdonképpen a CIA pénzelt az akkoriban
az Egyesült Államokkal ellenséges
országok írói
számára, abban a reményben, hogy
az ösztöndíjban
részesülők megbarátkoznak
Amerikával. A Kelet-európai
rendszerváltás óta a program
kimúlóban van, tette hozzá az
író.
Sztahanovné
beköszön


„Mindig vonzott az angolszász irodalom,
ezen belül az amerikai irodalom, az a fajta modern
realizmus, amelyet Magyarországon nem nagyon
művelnek” – folytatódott a
beszélgetés ebben az irányban. A
legolvasmámyosabb amerikai könyvek az
antológiák, melyeket híres
írók válogatnak össze –
Békés Pál Tony Morrison
Nobel-díjas írónő
novellaantológiáját
említette példaként – ,
és amelyek jó látleletet adnak a
jelenkori amerikai irodalomról egy adott
időszakban. Békés Pál
elmondta, hogy az Egyesült Államokban az
irodalmi alkotómunka ugyanolyan egyetemi
tantárgy, mint a zeneszerzés vagy a
képzőművészet
megtanítása, ami az ipari
tömegtermelési szemléletet
eredménye. Ezt az amerikai modellt
kívánta bevezetni a magyarországi
Íróakadémia is, melyről
Békés Pál – aki
szintén oktatott ott – elmondta, hogy az egy
üzleti vállalkozás, és ha
két olyan alkotó akad a sok
jelentkező közül, akik onnan
kikerülve alkotnak fontos irodalmi műveket,
akkor az már igzolja az akadémia
hasznosságát. Ehhez a
témához kapcsolódva érdekes
anekdotát mesélt el Békés
Pál: az egyik kurzusa után az egyik
hallgatója odament hozzá és azt
mondta, hogy ő évente három
regényt ír, méghozzá
mgrendelésre; „őntől
hányat rendelnek egy évben?” –
kérdezte a továbbiakban
írótól a
tanítvány.
Nem alszik, alkot

Majd eddigi legismertebb regényére a
Csikágóra terelődött a
szó, mely tulajdonképpen a magyar
főváros hetedik kerületét
takarja. Nevét onnan kapta a negyed, hogy amikor
építették, a XX. század
első évtizedében, akkor az amerikai
Chicago volt a modernség netovábbja. A
regényírás
módjárűl szólván
Békés Pál elmondta, hogy a
regényírás teljes embert
kíván, regényírás
közben az ember beköltözik egy
másik világba. Alapjában a
regényírás magányos
műfaj, nem csapatjáték. Az
irodalomban a szövegközpontúság
került előtérbe a
történetközpontúság
rovására, ezt hívják az
irodalomkritikában a prózafordulatnak.
Békés Pálról egy kritikus
azt írta, hogy ő átaludta a
prózafordulatot, de az író
leszögezte, nem aludta át, hanem ő e
fordulat ellenére is a
történetközpontúság
híve a prózairodalomban.
Kell egy szlogen

Számára gyermekirodalom
egyenrangú a felnőtteknek
szóló irodalommal, ezért a
gyerekirodalom nem le-, hanem
felértékelendő. Az
írók elemi érdeke az, hogy
gyerekek felé forduljanak, mert csak a nekik
szóló irodalommal termelhetik ki a
jövő olvasóit. A mese szintén
nem egy lebecseólendő műfaj, hiszen
„a mese ott van, ahol mi vagyunk” –
fogalmazott az író. Végezetül
érdekes adalékként
elmesélte, hogy minek köszönhető
Dragomán György A fehér
király című, egyébként
minőségi regényének komoly
nemetközi sikere. Kell egy jó szlogen
és ezt ki is találuk arra a
regényre, mely így szól: egy
gyerek a vörösök ellen. Az amerikaiak
azonnal ráharaptak erre a szlogenre,
Kőrössi P. József azon
kérdésére, hogy
Magyarországon nem aratna-e ugyanekkora sikert
egy ilyen szlogen, Békés Pál azt
válaszolta: „Nem hiszem.
Egyébként is ma Magyarországon
mindenki úgy érzi, hogy ő volt a
gyerek a vörösök ellen.”