A Mérleg másik nyelve

A Mérleg másik nyelve
Közélet iránt érdeklődő váradi fiatalokként várakozással olvastuk Bíró Rozália alpolgármester asszony összefoglalóját, maga és pártja négyéves tevékenységéről. Nem megkérdőjelezve a valós teljesítményeket, és mivel az állítása szerint 4460 fős közvéleménykutatásba sem mi, sem pedig egyetlen általunk ismert ember nem fért bele, az alábbiakat látjuk fontosnak hozzáfűzni a kicsit egyoldalúra sikeredett beszámolóhoz.

 

Teljes mértékben egyetértünk a nyelvi jogok érvényesítésének fontosságával, annál is inkább mert ezt a súlyos kérdést a mai napig nem sikerült megnyugtatóan rendezni városunkban, majd 15 évnyi RMDSZ-es részvétel után a helyi hatalomban. Továbbra sem lehet anyanyelven boldogulni a polgármesteri hivatalban, továbbra sincsenek magyar űrlapok és fomanyomtatványok, továbbra is másodrendű nyelv a magyar a közigazgatási és az egyéb hivatali ügyintézés szintjén. Továbbra sincsenek magyar utca és tér elnevezéseink, mert azt a néhány magyar személyiségről elnevezett, városszéli, félig meddig beépítetlen utcácskát nem neveznénk sikernek. Továbbra sincsen Szent László híd, sem Szent László tér. Továbbra is a Városháza oldalán éktelenkedik egy magyargyalázó, és történelemhamisító emléktábla, amely súlyosan sért minden emberi jóérzést, és megcsúfolása a hely szellemének. Továbbra is történelmet hamisít a Városháza üléstermében a város polgármestereit felsoroló emléktábla. Továbbra is egy véreskezű tömeggyilkos, Avram Iancu indulója szól óránként a városháza tornyából. Mai napig nincsenek magyar nyelvű villamos és buszmegálló elnevezések. Továbbra sincs elég magyar, vagy legalább magyarul normális társalgási szinten beszélő helyi rendőr. Mai napig nem kerültek kézre az emléktábláinkat, szobrainkat meggyalázó ”ismeretlen” elkövetők. Mai napig nincs méltó magyar hősi emlékmű, csak ígéretek.

Ha pedig már az épített örökség kerül szóba, szép és jó a műemlék épületek megjelölése, kár, hogy erre csak kampányidőszakban kerül sor. Dícséretes, és időszerű őshonosságunk letagadhatatlan bizonyítékának, a váradi várnak felújítása, és élettel megtöltése. Gyalázatos ugyanakkor, ami műemlékvédelem, illetve annak elmulasztása terén történik városunkban. Elég ha az úgynevezett repülőhíd, vagy a Júlia malom sorsára gondolunk, de egyenesen vérlázító azt olvasni, hogy például az Olaszi temetőben „az elhantoltak iránti kellő tisztelettel” történt volna a felszámolás. Ezt a szemtelenül hazug, és mélységesen cinikus kijelentést, az igazság tudatában elutasítjuk. És ha már a temető hányattatott sorsánál tartunk, beszédes az ami az ottani ígéretekből megvalósult. Nulla. Nincs emléktábla az ott eltemetettek neveivel (ami az Olaszi református templom tornya alatt található, az nem a város közönségének szól, tehát román polgártársainknak esélye sincs, hogy megtudják, megszentelt földön sétáltatják kutyájukat). A város legrégebbi temetője nem érdemelt egy többnyelvű tájékoztató táblát, az ígéretek ellenére sem. Ennyit ér önöknek a magyar múlt?

Nem mehetünk el szó nélkül, a ”legzöldebb város” kitüntető cím mellett sem, különös figyelemmel Pásztor Sándor munkásságára. A kikövezési, lebetonozási őrületet, a sehonnan sehová nem vezető bicikliutakat, a csatornává alakított folyóvizeket eredménynek feltüntetni, csak a választók, különösen a fiatalok semmibevételével lehet. Sokatmondó tény az is, hogy az RMDSZ nem volt képes egy helyi, hiteles, köztiszteletben álló embert jelölni a polgármesteri székbe, hanem ismét külsőssel szeretné megnyerni a váradi polgármesteri széket. A kérdés nem az, hogy van e ilyen ember, hanem az, hogy miért nem kértek fel egyet sem? A választ a tisztelt választópolgárokra bízzuk. Végezetül két adattal szeretnénk megvilágítni az RMDSZ munkájának eredményességét. Fiatal nagyváradiként, ez a két adat mindennél többet mond nekünk. A rendszerváltás óta a mai napig, vagyis 22 éve az RMDSZ adja a város alpolgármesterét, és a legerősebb városi tanácsi frakciót. Nagyjából ugyanezen idő alatt, 1992 és 2012 között a váradi magyar lakosság 75 000 főről 40 000 főre, aránya 35 százalékról 24 százalékra esett. Ez a hiányzó 35000 magyar billenti ki igazán, az RMDSZ mérlegét, és számunkra nem pozitív irányba.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi tagszervezete