A „megszínesített napfény” festője

Fotó: Rohonyi D. Iván
Fotó: Rohonyi D. Iván
Kolozsváron, a sétatéri Kaszinóban Róth Miksa: „Megszínesített napfény” című kiállítást tekinthette meg a közönség a 8. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával. Felnagyított fotók, korabeli képek, eredeti vázlatok betekintést nyújtanak az üvegablak-és mozaikművészet legjelentősebb magyar képviselőjének munkájába.

Magyarországon, a kiegyezés (1867) utáni gazdasági fejlődés fellendítette az építkezéseket. Jelentős számú középületet, magánházakat, bérházakat, templomokat, kávéházakat, fürdőket építettek, amelyeket gazdag díszítéssel láttak el. Róth Miksa (1865-1944) nagyon sok megrendelést kapott a különböző épületek díszítésére. A 19. század végétől Magyarországon az újonnan épített épületeknél gyakran alkalmazták a színes ablaküveget. Róth Miksa saját műhelyt hozott létre. 1885-ben megalapította az első önálló „üvegfestészeti műintézetét”. Majd 1911-től a Nefelejcs utcában működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézet”. Magyarországon a legfontosabb munkái közé tartoznak az Országház, a budai királyi Palota Szent-Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, az egykori Gresham Biztosító székháza. Egyes munkái külföldön is láthatók, mint például a Mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza által tervezett üvegmennyezete, kivitelező Róth Miksa. Vagy a hágai királyi palota egyik termének az ablakát díszítette. 1893-ban a Chicagói világkiállításon L. C. Tiffany bemutatta az opalizáló üvegeit, amely ezután a szecesszió kedvenc üvegtípusává vált. Magyarországon Róth Miksa elsőként alkalmazta a Tiffany-féle üvegfajtát, művészi rangra emelve az üvegfestészetet és meghonosította a mozaikművészetet. Róth Miksa szerint az üvegfestés „a színtelen felület színessé varázslását, az üveg életre keltését, a színek feltámasztását, varázslást” jelentette.

Róth Miksa kolozsvári munkái

A Monarchia városai fejlődésnek indultak. Kolozsváron és Marosvásárhelyen az új épületeket mozaikkal és üvegfestményekkel díszítették. 1914-ben avatták fel az egykori Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbankot (ma Román Nemzeti Bank), amelynek színes üvegmennyezete Róth Miksa és Vajda Zsigmond képzőművész együttműködésének „gyümölcse”, fénnyel árasztja el a termet. A falakon levő mozaikok a gazdagságot jelenítik meg. „A takarékosság szimbóluma” és „Fortuna istennő kísérőivel” mozaikok két banki művelet, a megtakarítás és a hitelezés allegóriái. Az ajtók színes üvegbetétei biztonságot, bizalmat sugároznak. A Román Nemzeti Bank 1920-ban kezdte a működését, a Memorandumului utca 28. szám alatt volt a székhelye. 1962-tól a Román Nemzeti Bank kolozsvári fiókja átköltözött a Főtérre, Emil Linzmayer vezetésével. A Román Nemzeti Bank vitrálokkal gazdag földszinti termében kiállításokat, koncerteket, színházi előadásokat, konferenciákat, szimpóziumokat tartanak. Rendkívül értékes numizmatikai gyűjteményt tekinthet meg a nagyérdemű. A KMN alkalmával csoportos látogatást szerveztek. Az érdeklődők megtekinthették Róth Miksa és Vajda Zsigmond csodálatos alkotásait. A Róth Miksa- tárlat megnyitója alkalmával Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója elmondta, miként született meg a kiállítás ötlete. Részt vett a Román Nemzeti Bank dísztermében tartott koncerten. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, milyen kincsekkel rendelkezünk. „A megszínesített napfény” című tárlat éppen a bukaresti Balassi Intézetben volt. Kósa András igazgató vállalta, hogy a tárlat anyagát elhozza a Kincses Városba, mely kiegészült a helyi Róth- kompozíciók képeivel. Róth Miksa műhelyéből kerültek ki azok a kompozíciók, amelyek a Hematológiai Intézetben, a Gyógyszertár-történeti Múzeumban találhatók. A Párka üvegablak a Karolina kórház ravatalozójába került, amelyet először 1899-ben állították ki és a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert- tudható meg Gellért Katalin, művészettörténész, a Magyar Szecessziós Társaság elnökének a kiállításról írt rövid ismertetőjéből. A kolozsvári Kaszinóban a közönség megtekinthette a felnagyított fotókat, korabeli és új képeket, amelyek a világhírű üveg- és mozaikfestő munkái, sokrétű munkásságát érzékeltették. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhányat: Éjszakai táj liliomokkal (1898), Ablak kék íriszekkel, Felkelő nap (1900), A tudásfája (Gránátálmás mozaik, 1900). A Béke-mozaik az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Róth Miksa a 20. század iparművésze, számtalan díjat nyert a világkiállításokon. A kiállítást eredetileg a budapesti Balassi Intézet Róth Miksa születésének 150. évfordulójára szervezte, amelyet bemutatták Stuttgartban, Belgrádban, Prágában, Sanghajban. Romániában Marosvásárhelyen, Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön és most Kolozsváron csodálhatjuk meg a Róth Miksa által teremtett kompozíciókat. Ijgyártó István kulturális és tudomány-diplomáciáért felelős államtitkár a kolozsvári kiállítás megnyitóján elmondta, hogy a művész a korszak legújabb technikáját használta úgy, hogy közben megőrizte a hagyományokat.

A megszínesített napfény

Róth Miksa „Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről” című, 1942-ban megjelent munkájában írta: „Becsüld meg a régiek technikáját s fejleszd alkalmassá mai szellemi művek kifejezésére.” A világhírű mozaikművész az 1939-es zsidótörvény megjelenése után a műhelyét bezárta. „Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény.”

Csomafáy Ferenc