A kutatók három éven át elemezték azokat az adatokat, amelyeket a NASA Phoenix űrszondája 2008-as marsi küldetése során gyűjtött. Az űrszonda az északi sarkvidéken landolt, hogy az esetleges marsi élet nyomai után kutasson, valamint a jég és a talaj vegyelemzését végezze – olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com) tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
A tudósok azt vizsgálták, hogy mekkora az agyagszemcsék aránya a talajban, amelyek keletkezéséhez vizes környezetre van szükség. Azt találták, hogy legfeljebb 0,1 százalék lehet az agyagszemcsék aránya, míg a Földön legkevesebb 50 százalékos a részesedésük. Ennek alapján kiszámították, hogy a bolygó talaja az égitest születése óta legfeljebb ötezer éven át érintkezhetett folyékony vízzel, ez viszont túl rövid az élet kialakulásához.
Legalább hatszázmillió éve viszont a Mars “csontszáraz” annak ellenére, hogy bőséggel található jég a felszínen, s korábbi kutatások szerint a vörös bolygón hárommilliárd évvel ezelőtt sokkal melegebb és csapadékosabb éghajlat uralkodott. A vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a Mars és a Hold talaja ugyanazon extrém körülmények között formálódott.
A műholdas felvételek tanúsága alapján a talaj mindenütt egyforma a bolygó felszínén, így az Imperial College London kutatói által végzett elemzés a Mars egészére vonatkozik.
“A bolygón uralkodó jelenlegi viszonyok éles ellentétben állnak az égitest korai életszakaszával, amikor a Marson melegebb, csapadékosabb időjárás volt. Ez a kedvező, az élet kifejlődését segítő klíma igen rövid ideig tartott. A NASA és az ESA által tervezett marsi missziók során az űrszondák mélyebbre ásnak majd le, hogy a talajban rejtőző esetleges életformákat felderítsék” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Tom Pike.
MTI
