A mai Románia látlelete

A mai Románia látlelete
A Ceausescu-rezsimet idéző, de a mai Romániát is tökéletesen jellemző dokumentumnak nevezte Tőkés László a Románia Csillaga érdemrendjének visszavonásáról szóló indoklást.

A Románia Érdemrend Becsületbírósága tavaly novemberben döntött úgy, hogy javasolni fogja Traian Basescu elnöknek azt, hogy vonja vissza Tőkés László EP-képviselőtől a Románia Csillaga Érdemrendet. A döntés indoklása december 30-án juttatott el Tőkés László nagyváradi EP-irodájához. Tőkés László keddi sajtótájékoztatóján szörnyűséges iratnak nevezte az indoklást. „Mintha Ceausescu rendeletére bocsátották volna ki ezt az iratot. Mintha egy szekuskihallgató szobában lettem volna, amikor olvastam ezt az iratot” – fogalmazott Tőkés, akit az ún. becsületbíróság többek között azzal vádol, hogy horthista-fasiszta vétetésű eszmék terjeszt, a román nép becsülete és méltósága ellen irányuló súlyos merényleteket követ el, az ideológiai terrorizmus fegyvertárába tartozó tevékenységeket folytat, stb. A politikus a sajtótájékoztatón és az ügy kapcsán kiadott, január 7-iki keltezésű nyilatkozatban is leszögezte: „A kifejezések olvastán az embernek az az érzése támad, minthogyha a Szekuritáté vallatószobájában záporoznának felé a magyarellenes hazugság-propagandára kiképzett román vallatótisztek vádaskodásának betanult kliséi, vagy minthogyha egykori szekusdossziék nacionál-kommunista ideológiájának a sűrűjében lapozna.” Az indoklás olvastán felmerül a kérdés: „vajon annak idején valóban felszámolták volt a hírhedt Szekuritátét? Vagy: az erdélyi magyarok, illetve a magyar egyházak megfigyelésére szakosodott Magyar irredenták elnevezésű titkosszolgálati ügyosztály netalán azóta is megszakítás nélkül tovább folytatja áldatlan működését?! A Romániában dúló és időről időre kiújuló, állampolitikai szinten érvényesülő magyarellenesség mindenesetre ezt a feltételezést támasztja alá. A kommunista visszarendeződésnek – a jelek szerint – a tovább élő hungarofóbia is természetes velejárója” – idézzük a nyilatkozatot. Tőkés bejelentette, hogy az indoklás áttanulmányozása után azonnal beperelte a becsületbíróságot a bukaresti táblabírósághon: a testület megválasztásának szabálytalanságára, valamint egyes tagjainak összeférhetetlenségére és az ügyvédi törvény megsértésére való tekintettel a becsületbíróság döntésének a megsemmisítését kérte. Bejelentette továbbá, hogy január 14-re beidézték a Legfelsőbb Ítélőtábla Melletti Ügyészségre a Noua Dreapta Egyesület feljelentése nyomán. A szélsőséges szervezet hazaárulás vádjával jelentette fel őt.

Egy döntés, sok támadás

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az érdemrendvisszavonási ügy politikai vetületét emelte ki a sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a becsületbíróság hatalmas politikai és morális öngólt lőtt, mellyel Románia imázsát is bemocskolta. „Ki akarnak törölni egy történelmi személyiséget az ország történelméből, miközben korrupcióért jogerősen elítélt személy esetében fel sem merül a gondolat, hogy megvonják tőle a Románia Csillaga Érdemrendet” – mondta Toró T. Tibor utalva az érdemrenddel szintén kitüntetett volt miniszterelnökre, Adrian Nastasera. A becsületbíróság döntése támadás Temesvár szelleme ellen, és a történelem meghamisítását célzó döntés, folytatta Toró, hozzátéve, hogy ezzel a határozattal a becsületbíróság egy attitűd ellen is fellépett, hiszen egy olyan embert támadott meg, aki kiáll saját közösségének az érdekei mellett. És végül, de nem utolsósorban ez a döntés támadás az egész romániai magyarság ellen, szögezte le Toró. A politikus emlékeztetett arra, hogy maga az eljárás Tőkés Lászlónak tavaly nyári tusványosi beszéde nyomán indult, amikor a volt püspök azt kérte Orbán Viktortól, Magyarország kormányfőjétől, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyi magyarság érdekében. Toró felhívta a figyelmet arra, hogy Románia is védhatalmi státuszt vállalt a Timok-völgyi románok érdekében, amikor leszögezte, hogy csak akkor támogatja Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az ottani románok jogait. „Azt reméljük, hogy nem sikerült még teljesen legyőzni Romániában a jogállamot és a demokráciát, ezért minden a jogállamban megengedett eszközzel harcolni fogunk ez ellen a demokráciát és a jogállamiságot semmibe vevő döntés ellen”- mondta végül Toró. Szilágyi Zsolt az EMNP alelnöke a sajtótájékoztatón idézte Ioan Mihai Pacepa egykori szekusfőtiszt nemrégiben tett nyilatkozatát, miszerint a Tőkés László elleni akciót kezdeményező Corina Cretu EP-képviselő valójában KGB-ügynök. Szilágyi hangsúlyozta, hogy az EMNP nem tudhatja, hogy ez az állítás igaz-e, de az mindenesetre elgondolkoztató, hogy a Szekuritate egykori magas rangú vezetője, aki egyébként nem szokott sűrűn nyilatkozatokat adni, ilyen kijelentést tesz.

Egyéb kérdések

A politikusok a sajtótájékoztató témájához közvetlenül nem kapcsolódó egyéb kérdésekre is válaszoltak. Mindannyian tagadták azt a sajtóban terjesztett híresztelést, miszerint Magyarország stratégiát dolgozott ki romániai föld- és erdővásárlásra. A közelgő EP-választások kapcsán elhangzott az a kérdés is, hogy Tőkés László kíván-e újabb mandátumért versenybe szállni. Tőkés elmondta, hogy, amennyiben a körülötte ülők úgy gondolják (az EMNP vezetői – szerk. megj.), hogy jelölni kívánják át, akkor ő vállalja a jelölést. Toró T. Tibor kijelentette: a párt mindenképpen azt szeretné, ha Tőkés László újabb EP mandátumot vállalna. Hozzátette, hogy számukra a legkézenfekvőbb megoldás az volna, ha a romániai magyar pártok választási koalíciót alkotnának, és Tőkés Lászlóval a választási lista élén együtt indulnának az EP-választáson. Hangsúlyozta, hogy ebben a vonatkozásban a választási törvény is a segítségükre van, mert a választási koalíciók esetében nem ír elő megemelt bejutási küszöböt, vagyis az EP-választásokon öt százalék a bejutási küszöb mind a pártok, mind a szövetségek, mind pedig a választási koalíciók esetében is. Végezetül Tőkés László válaszolt a magánéletét firtató kérdésre is. Elmondta, hogy újranősült és felesége már gyermeket is vár. „Az új évvel új életet is kezdek” – fogalmazott.

Pap István