A magyar őshaza kutatóiról

A magyar őshaza kutatóiról

Nagyvárad – Kőrösi Csoma Sándor
nyomdokain címmel a Partiumi Magyar
Nyugdíjasok Egyesületének
meghívására Kádár
József tartott vetítéssel
egybekötött előadást kedd
délután.


A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete
meghívására Kádár
József jogász tartott
vetítéssel egybekötött
előadást a nagyváradi Ady Endre
Líceum egyik tantermében. Az
előadásra olyan sok
érdeklődő érkezett, hogy
pótszékek elhelyezésére
volt szükség. Az előadó
változatos kérdésköröket
érintett bemutatója során kezdve
Kőrösi Csoma Sándor
életének és
munkásságának, vagy
Belső-Ázsia, illetve Tibet
történelmének
bemutatásával egészen a
Kalmük Köztársaság
autonómiájáig. Mint mondta, a 18.
század végén a magyarságnak
– de ugyanúgy a románságnak
is – az a természetes igénye
merült fel, hogy minél többet
megtudjon az őseiről.

Identitáskeresés


Ezt az identitáskeresést számos
érdekes lelet tetőzte, amelyek az 1784-ben
Háromszék vármegyében
született Kőrösi Csoma Sándort
arra inspirálták, hogy útnak
induljon az Őshaza
felkutatására.Tudatosan
készült útjára, megtanulta
azon országok nyelveit, melyen áthaladt.
Bukarest felé indult, érintette
Szófiát, Krétát,
Közel-Keletet, Bejrútot, Perzsiát,
Afganisztánt stb. Több mint 40 ezer tibeti
szót gyűjtött össze
utazása során, ebből alkotta meg az
első tibeti–angol szótárt.
Célja Tibet fővárosába,
Lhászába eljutni, azonban ez nem
sikerült. Útközben
maláriát kapott, és 1842.
április 11-én meghalt. Nyughelye a
dardzsilingi európai temetőben
található, mely a magyarok egyik
jelentős zarándokhelyévé
vált.

Érdekességek


Elhangzott, hogy 1972-ben egy székely fiatal,
Jakabos Ödön is végigjárta
öt dollárral a zsebében
Kőrösi Csoma Sándor
útvonalát. Az előadó
közölte, hogy saját tudományos
kutatása során egy
érdekességet talált. Mindazok a
legendák, melyek Lhászával
kapcsolatosak – például a
városalapítás legendája
– kísértetiesen hasonlítanak
a Szent László körül kialakult
legendákhoz. Szerinte ez azzal
magyarázható, hogy annak ellenére:
Szent István a kereszténység
felvételével eltörölte a
többi ősi vallást, a magyarok
tudatában ezek megmaradtak, illetve
keresztény legendákká alakultak
át. Az alapítási legendához
Kádár József
hozzáfűzte, hogy Nagyvárad
megalapításának
története nagyon hasonlít a
Lhászáéhoz, ami arra enged
következtetni, hogy az alapításkor a
magyarok fővárosának
szánták. A bemutatót
végül a Kőrösi Csoma
Sándor követőinek
bemutatásával zárta az
előadó.

Mészáros Tímea


 



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .