„Időtlen értékek, melyeket meg kell őriznünk”

Akt.:
A gálaesten három Magyar Kultúráért-emlékplakettet, három Magyar Kultúráért-díjat, egy Életműdíjat, egy Jakobovits-díjat adtak át, illetve a Himnusz-klub pályázat győzteseit is díjazták
A gálaesten három Magyar Kultúráért-emlékplakettet, három Magyar Kultúráért-díjat, egy Életműdíjat, egy Jakobovits-díjat adtak át, illetve a Himnusz-klub pályázat győzteseit is díjazták
Január 22-én az RMDSZ megyei szervezete a tanintézményekkel, a civilekkel és a történelmi egyházakkal közösen egy gálaesten ünnepelte meg A Magyar Kultúra Napját a Szigligeti Színházban. Díjakat adtak át, és kihirdették a Himnusz-klub verseny győzteseit.


Rangos, köztük váradi gyökerekkel is rendelkező magyarországi vendégekkel közösen ünnepelte meg A Magyar Kultúra Napját január 22-én este az RMDSZ Bihar megyei szervezete: a Szigligeti Színházban zajlott, díjkiosztásokkal egybekötött ünnepségen jelen voltak dr. Szili Katalin és Petneházy Attila miniszterelnöki megbízottak, Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, dr. Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő, Muraközi István berettyóújfalui polgármester, Bulcsú László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Papp Csaba debreceni önkormányzati képviselő, Telegdi Andrea külgazdasági attasé és Demeter Katalin kolozsvári konzul.

Ünnepi beszédében dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc és az éppen 260 évvel ezelőtt született Kazinczy a magyar kultúrának olyan értékeket adtak, melyek időtlenek, és amelyeket mi is ezer év távlatában meg kell őrizzünk. Bár január 22-e nem piros betűs ünnep a naptárban, mégis egy olyan felkiáltójel, mely figyelmeztet bennünket arra, hogy vannak olyan saját értékeink, mint az irodalom, a képzőművészet, a korszellem és a morál, melyekhez hozzátartozik az is, ami számunkra a legfontosabb, a nemzettudat. Erre úgy is tekinthetünk, mint egy megingathatatlan és kikezdhetetlen váralapra, melyre a téglákat az évszázadok folyamán raktuk, és melynek kötőereje éppen a nyelvünk. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy szükség volt még ehhez a munkához alkotó emberekre, művészekre és értelmiségiekre, akik előtt ezen a napon fejet hajtunk. És ott áll megdönthetetlen bástyaként az erdélyi kultúra, mely csak a miénk, melyet nem orozhat el senki, és nem tehet a sajátjává. A közösség teremtő ereje ugyanis az a közös értékünk, melyet mindannyian a sajátunknak tekintünk, mert ez tart össze bennünket. Azt is nyomatékosította emellett a miniszterelnöki megbízott: 2019-et írunk, amikor a világban sokan arra törekednek, hogy a világ egy egységes olvasztótégellyé váljon, nekünk azonban az a feladatunk, hogy nemzetben gondolkodjunk, és ne a globális feloldódásban találjuk meg a jövőnket.

Nyomot hagyni

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Krúdy Gyulát idézve úgy vélte: emberként nyomot hagyni a világban – ez a magyar kultúra napjának talán legfontosabb üzenete. Történelmünk kultúrtermékei – legyenek azok tárgyi vagy szellemi termékek – nyomot hagytak a világban: művészetben, tudományban, sportban egyaránt. A szellemi kultúránk alkotásai, szóbeli hagyományaink és kifejezési formáink, tradicionális művészetünk, társadalmi szokásaink és rítusaink, gasztronómiánk, ünnepi eseményeink, a természetről és a világegyetemről alkotott ismereteink, az alkotásban megmutatkozó tudásunk és készségeink, az anyanyelvünk struktúrájából fakadó gondolkodásmódunk, istenhitünk és kereszténységünk, a máig fennmaradó babonás képzelgéseink, az élettel és a világgal szemben való viselkedésformák teremtették meg azokat a kapcsolatokat, amelyek közösséggé formáltak bennünket. Ez az a közösségi érték, melyet magyar kultúrának nevezünk. Olyan érték, mely mentes minden önzéstől és irigységtől.

A magyar közösséghez, a nemzethez való tartozásunkat meghatározza a születés, a nevelés – vagyis a család és az iskola közössége szerepet vállal abban, hogy a magyar kultúra szellemi műveltsége és szokásrendszere kialakuljon, fejlődjön, és az elkötelezettség – vagyis azon elhatározás, hogy életemmel ugyanazon az úton szeretnék nyomot hagyni, amelyet a történelmi nemzeti múlt kijelölt a magyarság számára. Ez azt is jelenti, hogy a közösségről és közösségi érzésről nem beszélni kell, hanem közösségben kell élni. Nagyvárad és Bihar nagyon sokat adott ahhoz a képhez, amivel ma mindenki büszkélkedik. A magyar kultúra és annak értékei egyetemes értékek, aki azokat tiszteli, megbecsüli, gazdagabb lesz. Mi, bihari magyarok ma is, nap mint nap értékeket teremtünk mindenkinek. Jogosan várjuk tehát, hogy mindenkori kultúránkat, közösségi létünket és értékeinket tiszteletben tartsák és ebbe beletartozik szellemi és tárgyi gazdagságunk szintúgy, mint például váradi iskoláink létjogosultsága vagy a magyarok zászlajának tisztelete.

Támogatás

Formabontó felszólalásában Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár felidézte, hogy több felmenője is a ma Ady Endre nevét viselő iskolába járt, ő maga pedig az Orsolya-óvodába, mivel családja a rendszerváltás előtt költözött át Magyarországra. Kiemelte, hogy a nemzetben gondolkodó regnáló Magyar Kormány arra törekszik, hogy érdemben tegyen a külhoni magyar közösségekért. És ez nemcsak szándék szintjén nyilvánul meg a részéről, hanem képes is rá, hogy idevágó célkitűzéseit megvalósítsa. A magyar gazdaság évek óta szárnyal, ezen teljesítmény pedig lehetővé teszi, hogy a korábbinál nagyobb mértékben gondoskodni tudjanak a határon túli magyar közösségekről, támogatni tudjanak minket. Csak az elmúlt három évben 100 milliárd forint értékben jöttek létre gazdasági beruházások szerte a Kárpát-medencében a magyarok lakta régiókban, az idén pedig 50 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre arra, hogy az elcsatolt területeken gazdaságfejlesztési programok valósuljanak meg.

Díjátadás több kategóriában

A Bihar megyei RMDSZ kulturális szakbizottságának döntése értelmében három Magyar Kultúráért-emlékplakettet, három Magyar Kultúráért-díjat és egy Életműdíjat adtak át. Emlékplakettnek örvendhetett Bagi Tünde és Struber Éva, a nagyszalontai Toldi Néptánccsoport irányítói; az érkörtvélyesi Tóth Imre Zoltán és Tóth Tünde kultúrmisszionáriusok, valamint Kőrösi Mária szalárdi tanítónő. Magyar Kultúráért-díjat kapott a dr. Pálfi József vezette Partiumi Keresztény Egyetem, a Koncsek Zita elnökölte Festum Varadinum Kulturális Alapítvány, valamint az érmihályfalvi Sütő Judit és Sütő Szabolcs táncos-koreográfus házaspár. A laudációkat Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke olvasta fel. Életműdíjat érdemelt Nagy Béla író, a színház volt irodalmi titkára, akit Hajdú Géza színművész méltatott.

Az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete és az In Memoriam Jakobovits Miklós Társaság által létrehozott Jakobovits Miklós-díjat Hegedűs Ferenc mecénás, kézdivásárhelyi vállalkozó vehette át.

Az iskolák számára meghirdetett Himnusz-klub két perces videokészítési pályázat különdíjait a Dimitrie Cantemir Általános Iskola és a Művészeti Líceum vehette át, míg a facebookos lájkolás versenyét a Szacsvay Imre Általános Iskola és a Iosif Vulcan Főgimnázium nyerte.
Az ünnepség a Csíki Játékszín A kaktusz virága című zenés vígjátékával ért véget, mely a MAFESZT II. részét képezte.

Ciucur Losonczi Antonius



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .