A Magyar Kultúra Napja Rogériuszon

A Magyar Kultúra Napja Rogériuszon
A Nagyvárad-Rogériuszi Református Egyházközség január 22-én a vasárnapi istentisztelet keretében ünnepelte a Himnusz születésének napját, egyben a Magyar Kultúra Napját.

 

 

Az istentisztelet alkalmával Kerekes József lelkipásztor Ézsaiás próféta könyvének versei alapján prédikált (Ézs 61.,1,2,8). Elmondta, hogy egy művet az ihletettség tesz himnusszá, vagy próféciává. „Akár a próféciák vagy a Himnusz ihletett szövegének titkát keressük, nem találhatjuk, mert az ihletettség titkát csak Isten tudja, hiszen csak az Ő szentlelkének munkálkodása nyomán lehet igazán ihletett szöveget alkotni” – tette hozzá. Elmondta, hogy az ihletett ember életprogramot kap, amellyel a mai ember ritkán rendelkezik, vagy sok esetben az életprogram egy szóba sűrítődik, a pénzbe. Isten tudja, hogy a vigasztalás, a remény nem pénz kérdése. „A Mindenható nem a mi érdemeinkért jutalmaz, hanem azért, mert Jézus meghalt értünk a kereszten. Aki igazán hisz benne, nem térhet el soha életprogramjától, céljaitól és hitétől, mert van aki segítő kezet nyújtson” – tette hozzá a lelkipásztor.

 

Könyvbemutató

 

Az istentisztelet után Simon Judit és Péter I. Zoltán a nagyváradi Europrint és Riport kiadónál megjelent köteteket mutatták be, Göncz József pedig a Sopronban útjára indított Szép Erdélyünk képes albumsorozat köteteit ismertette. A bemutatók előtt Derzsi Ákos, az Europrint kiadó igazgatója köszöntötte a gyülekezetet. Elmondta, hogy a kultúrának három nagy csoportja van: az anyagi, a társadalmi és a szellemi kultúra. A könyv a szellemi kultúra része és az olvasás ennek a kultúrának a művelése. Elmondta, hogy egy kimutatás szerint a magyar közönség negyvenöt százaléka csak a televíziót nézi, és könyvbemutatókra vagy ehhez fűződő eseményekre csak két százalékuk jár. Hozzátette, hogy „ezt figyelembe véve a váradi kiadók úgy döntöttek, hogy minden kulturális eseményt kihasználnak arra, hogy eljuttassák a közönséghez a könyveket”. Simon Judit Banner Papp Mária Papp Magda emlékkönyv című kötetét, illetve Halasi Erzsébet Egy színésznő élete című saját könyvét mutatta be. Elmondta, hogy „az ihletettség és az életcél ritka kincs, de a két könyv két olyan művészről szól, akiket Isten ihlettel áldott meg, és pontosan tudták életcéljukat.” Hozzáfűzte, hogy a Riport kiadó Napos Oldal címmel szépirodalmi sorozatot indított, amelyben a huszadik század magyar irodalma jelenik meg nyomtatásban.

 

Fontos a kultúra

 

Péter I. Zoltán nemrég megjelent Képzelt beszélgetések a fiatal Ady Endrével című könyvét ismertette: „Elmondhatjuk, hogy Ady életének minden mozzanatát ismerjük, de aki fellapozza a könyvet a költő-újságíró új arcát ismerheti meg”, hiszen a könyvben Ady Endre gazdag nagyváradi publicisztikai munkájából válogatott részeket olvashatnak. A különböző tematika szerint csoportosított tizennyolc interjúból kitűnik, hogy Ady Endre fiatal kora ellenére sokoldalú ismeretekkel rendelkezett. Végül Göncz József a Hűség Városában útjára indított Erdélyről szóló albumsorozat köteteit ismertette. Elmondta, hogy a tizenhat kötetes sorozat apró fejezetekben adja vissza Erdély elfeledett kincseit. „Ehhez a munkához kérünk segítséget, hogy megvegyék és olvassák könyveinket, majd saját történeteikkel kiegészítve gyerekeiknek átadják, így hozzájárulva népünk fennmaradásához.” Az esemény fővédnöke, Pető Csilla is köszöntötte a megjelenteket. A rövid könyvbemutatók között a Nagyvárad-Rogériuszi Énekkar szolgált. A templom előcsarnokában a bemutatott könyveket meg is lehetett vásárolni.

 

Nagy Noémi