A magyar állampolgársághoz magyar útlevél és konzuli védelem is jár

A magyar állampolgársághoz magyar útlevél és konzuli védelem is jár
A pénteken Nagyváradon is megnyitott – a kettős állampolgárság megszerzésében is segítséget nyújtani kívánó – demokrácia központ avatásán jelen volt Wetzel Tamás a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, aki a legfontosabb tudnivalókról számolt be a Bihari Naplónak adott interjúban.

– Melyek a legújabb elképzelések a magyar állampolgárság könnyített eljárással történő megszerzésére vonatkozóan?
– Volt a magyar oszággyűlésnek egy döntése május 26-án, melyet követett a kormány döntése a végrehajtási rendeletek módosításáról, de azóta is azon dolgozunk, hogy minél egyszerűbb és gyorsabb legyen az eljárás. Kiemelném például azt, hogy a magyar állampolgárságú felmenőket mivel lehet igazolni: mindenfajta okiratot elfogadunk, amit annak idején a magyar hatóságok  kiállítottak, legyen az katonakönyv, munkakönyv, diploma, amelyet 1940-45 között, vagy 1920 előtt állítottak  ki. Mindennel, amivel lehet igazolni a magyar állampolgárságot, azt elfogajuk, nem ragaszkodunk az anyakönyvi kivonathoz. Lehetővé tettük, hogy a romániai hiteles fordítást is elfogadjuk. Vagyis nem kell Magyarországon, az ottani monopolhelyzetben lévő fordítóirodánál fordítani, hanem itt Romániában is le lehet fordíttatni az okiratokat azokkal a fordítókkal, akik a romániai igazságügyminisztérium nyilvántartásában szerepelnek. Tudomásom szerint 900 fordító szerepel a minisztériumi listán. Sőt, mostmár ott tartunk, hogy nem is kell hitelesíteni az iratokat, és aposztilé sem kell.
 
– Nem adódhatnak gondok azoknak a személyeknek az esetében, akik nem magyarosították vissza Romániában a nevüket, viszont a magyar állampolgárság igénylésekor Magyarországon kérik a névmagyarítást?
– Eddig is volt lehetőség a magyarosításra, vagy a névmódosításra, és voltak is problémák ebből, például hagyatéki ügyekben. Magyarországon nem lesz gond abból, hogy az útlevél Szabó Tibor névre fog szólni, és nem Sabau Tiberiu névre, de ha például egyszer előkerül Németországban a román és a magyar útlevél is, akkor lehet, hogy a német rendőr akadékoskodni fog. Viszont az biztos, hogy Nyugat-Európában sokkal pozitívabb az, ha valaki a magyar útlevelet mutatja be, és nem a románt. A névmódosítás kapcsán mindenkire rábízzuk, hogy élni kíván-e ezzel a lehetőséggel, viszont mindenkinek jól felfogott saját érdeke az, hogy a két adattartalom azonos legyen, és ezesetben Romániában névváltoztatási kérelmet kellene benyújtania.
 
– A magyar állampolgárságot igénylőket nem fenyegeti az a veszély, hogy visszavonják tőlük azt az állampolgárságot, amellyel már rendelkeznek?
– Romániában nincs ilyen probléma, hiszen itt lehet valakinek több állampolgársága, és ugyanez a helyzet Szerbiában is. Nem titok, hogy mi a román törvényből kezdtünk el dolgozni április végén. A kettős állampolgárság problémát okozhat bizonyos munkahelyek betöltésénél, vagyis a nemzetbiztonsági szolgálatnál, vagy a belügyminisztériumban valószinűleg nem fognak alkalmazni kettős állampolgárt, de ez a világ minden országában így van. Azt tanácsolom az embereknek, hogy gondolják át, hogy nekik ez megéri-e. Szlovákia és Ukrajna tiltja a kettős állampolgárságot, de e két ország viszonylatában elmondhatom, hogy az egész eljárás Magyarországon lefolytatható magyar anyakönyvezetőnél, magyar polgármesteri hivatalban, és mi semmilyen adatot nem adunk ki más országnak.
 
– Közkeletű félelem az, hogy esetleg féllegális adatbázisokba kerülnek majd a magyar állampolgárságot kérvényezők adatai.
– Ilyesmi kizárt a magyar adatvédelmi törvények alapján, másrészt pedig hangsúlyt fektetünk arra, hogy szuperbiztonságos legyen a rendszer. Az nem lehetséges, hogy két hét után valakik feltegyék valami honlapra a kérelmezők listáját. Avatalan ember, pártember ezekhez az adatokhoz nem férhet hozzá. Gyakorlatilag csak a bevándorlási és államplgársági hivatal néhány munkatársa, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség látja a teljes adatbázist.
 
– Körülbelül hány kérelemre számítanak Romániából?
– Nagyon nagy az érdeklődés, és még nagyobb lenne a bejelentkezések száma, ha minden telefont azonnal fel lehetne venni. Már 4500 bejelentkezőnél tartanak Kolozsváron, 7000 fölött van az érdeklődők száma Csíkszeredában, folyamatosan újabb és újabb kapacitásra van szükség. Ráadásul itt a határ mentén sokan Magyarországon fogják beadni kérelmüket. Csak egyedül Erdélyben százezren nyújtják majd be a kérelmet az első évben.
 
– Ez a könnyített eljárás nem fog sok román nemzetiségű polgárt is arra csábítani, hogy benyújtsa állampolgársági kérelmét?
– Etnikai diszkrimináció nincs, és nem is lehetséges, ugyanis ezt tiltja az Európa Tanács állampolgárságról szóló Strasbourgi Egyezménye. A magyar országgyűlés két feltételt kér: magyar állampolgárságú femenőnek az igazolását, illetve magyar nyelvtudást. Ha ezek a feltételek adottak, akkor román nemzetiségűek is benyújthatnak kérelmet.
 
– Van-e valamilyen lefutási ideje az állampolgárság könnyített megszerzésére vonatkozó eljárásnak?
– A könnyített állampolgárság megadására vonatkozó törvény határozatlan időtartamra szól, és szerintem ehhez a törvényhez már soha nem fog hozzányúlni a magyar országgyűlés. Tehát öt-tíz év múlva is lehet majd benyújtani állampolgársági kérelmet.
 
– Önnek milyen jelzései vanak arról hogy a környező államok hogyan fogadják a magyar nemzetegyesítést?
– Minden országban más a helyzet. Romániában nincs semifajta ellenvetés, ami furcsa is lenne, hiszen a román állampolgársági törvény nagyon hasonló a miénkhez. Amikor leültünk tárgyalni a budapesti román nagykövetség munkatársaival, csak a részletkérdésekről esett szó. Szlovákiával nagyon sokat javult Magyarország kapcsolata az utóbbi fél évben, mióta új kormáy van mindkét országban. A szlovák miniszterelnök asszony már többször is bejelentette, hogy visszavonják az állampolgársági törvényüket, mert most saját magukkal tolnak ki, hiszen az első ember, akitől megvonták a szlovák állampolgárságot, az egy igazi szlovák volt, aki olasz állampolgárságot szerzett. Legutóbi információim szerint február-március környékén születik majd döntés, visszavonják a szankciókat a szlovák állampolgársági törvényből, és akkor lehetségssé válik újra a Felvidéken is a kettős állampolgárság.
 
– Egyes romániai magyar politikusok elvetik a kettős állampolgárságot. Ön szerint mi lehet ennek az oka?
– A magyar országgyűlés egy lehetőséget teremtett meg arra, hogy mindenki egyszerűsített eljárásban lehessen magyar állampolgár. Annak veszélyét sem látom, hogy ez az erdélyi magyarság nagyarányú elvándorlását eredményezné, hiszen tudjuk: aki akart, az már rég elment Romániából, ráadásul ilyen szempontból az is mindegy, hogy van-e magyar állampolgársága valakinek, vagy nincs, hiszen Uniós állampolgárként mindenki oda megy az Unión belül, ahova akar.
 
– Magyar konzuli védelem jár a kettős államolgárságot megszerző román állampolgár számára?
– Románián kívül minden más országban jár a magyar konzuli védelem, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgár megválaszthatja azt, hogy a román vagy a magyar állam védelmét kéri. Valószinűleg ég és föld lesz utána a hozzáállás a helyi hatóságok részéről mondjuk Olaszországban, Spanyolországban, vagy Franciaországban…
 
Pap István
Szeghalmi Örs