A lovaké volt a főszerep Ottományban

A lovaké volt a főszerep Ottományban
Az elmúlt hét végén egy szűk 30 kilométeres körzetben járva lépten-nyomon falunapokkal találkozott a vidékre látogató, hiszen Diószegen, Szőlősön, Albison és attól pár kilométerre Ottományban is rendezvényekre várták a vendégeket.

Sport és ügyességi vetélkedők, gyerekprogramok, magyarországi és hazai előadók és műsoraik, ünnepélyes megnyitók, tűzijáték és hajnalig tartó mulatság – a koreográfia ismert lehet az olvasó előtt. A sablonszerűségből kikacsintgatva Ottományban két olyan rendezvény is volt, melyeknek a középpontjában ez alkalommal lovak és lovasok álltak. Szombaton délben a település határában tartották Rákóczi Lajos koordinálásával a térségi fogathajtó versenyt. A délben kezdődött derbi két versenyszámból állt. Az első egy úgynevezett akadályhajtó verseny volt, amin a fogatosok adott időn belül egy 20 akadályból álló pályát kellett teljesítsenek. A másik szám során pedig pontgyűjtő, gyorsasági próbán vettek részt a fogatosok. A pótkocsiból álló színpadon a zsűri nemcsak figyelte a versenyzőket, de Rákóczi tanár úr tolmácsolásában sok érdekes dolgot is megtudhatott a lovakról, fajtáikról, fogatokról és általában erről a sportról. Az interaktívvá tett versenyen ezúttal 6 fogat foghatott fokozott tempójú köreinek. Mivel az ottományi derbi nem szerepel (még) a hivatalos versenynaptárban, ezért a fogathajtók zöme e hétvégén Mezőhegyesen volt. A verseny eredményeként mindkét számban, tehát akadályhajtó és pontgyűjtő, gyorsasági számban egyaránt az első helyezett Fitero Petre lett, míg a második és harmadik helyen felváltva Sziki Sándor és Bede István osztoztak.

Rönkhúzás

Vasárnap az egyik legnépszerűbb műsorszám szintén a lovakhoz kapcsolódott. A programban ugyan nem szerepelt, de ennek ellenére is több százan nézték meg a rönkhúzó versenyt. Erre 21 gazda jelentkezett Szatmár és Bihar megyéből egyaránt. Lényege az volt, hogy a 110 méter hosszú pályán egy kisebb ( kb. 1 tonna) és egy nagyobb (kb. 1.3 tonna) súlyú farönköt kellett a paciknak elhúzniuk. A legeredményesebbnek e számban Csizmán Krisztián lova bizonyult (14 mp.), őt pedig Kerezsi László (15 mp.) és Tóth Zoltán (22 mp.) igavonója követte. Míg a szombati fogathajtás során esetenként csendet kértek a szervezők, hogy a közönség ne zavarja meg az érzékeny és drága lovakat, addig vasárnap a rönkhúzó verseny alatt a kommentátor tapsra buzdította a közönséget. A lovak és lovas hasonlatoknál maradva, a falunapok margójára kívánkozik, hogy a helyiek azt érezhették: lóvá tették őket. Szombaton a központi rendezvények helyszínén, az iskolaudvaron egyetlen árust sem lehetett találni, aki sört csapolt volna vagy lacikonyhájával édesgette volna a vendégeket (az árusok vélhetően a nagyobb tömegeket mozgató, községi, városi rendezvényeken árulhatták portékáikat). Vasárnapra mindössze annyi változott, hogy egy kürtőskalácsot áruló kereskedő jelent meg, akinél aztán csapolt sört is lehetett kapni.

Szűcs György