A lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról fogadott el törvényt a parlament

A lehallgatásokra alapozott perek újratárgyalásáról fogadott el törvényt a parlament
Újratárgyalnák azokat a pereket, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján született jogerős ítélet az utóbbi 13 évben – az erről szóló törvénytervezetet szerdán szavazta meg a képviselőház.


A jogszabály feloldja annak a – legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott – határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a határozatra alapozva születtek titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását.
A kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata képviselőházi és Calin Popescu Tăriceanu liberális szenátusi elnök által kezdeményezett jogszabály azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldja, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) és a legfelsőbb védelmi tanáccsal kötött a hírszerzés.
A kihirdetésre váró törvény jogalapot teremtene bármilyen érintett számára, hogy jóvátételért forduljon a bírósághoz, ha úgy értékeli, hogy a titkos egyezmények miatt sérültek a jogai vagy érdekei.
A jogszabály ötödik cikke a hozzáférhetővé váló dokumentumok tartalmától függetlenül arról rendelkezik, hogy minden olyan ügyben perújítás kérhető, amelyekben az említett titkosított határozatok hatályba lépése, vagyis 2005 óta született jogerős végzés lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján.
A szociálliberális bukaresti kormánytöbbség azzal indokolta a jobbközép ellenzék és Brüsszel által bírált igazságügyi reformot, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. Az ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért akarják gúzsba kötni az igazságszolgáltatást, hogy megússzák a börtönt.
Szintén szerdán fogadott el a képviselőház egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében azok az elítéltek, akik nem erőszakos bűncselekményért egy évet nem meghaladó letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, otthon tölthetik le börtönbüntetésüket.

(MTI)