A lakosság szelektíven gyűjtene

2013-ig fokozatos lépésekkel kell
elérje Románia az Európai Uniós
országok szintjét a szelektív
hulladékgyűjtés területén.
Két, egyformán hazsnos módszer
közül választhatnak.


Háromból két romániai lakos
gondolja úgy, hogy a legjobb megoldás a
szeletív hulladékgyűjtés
széles körben való
elterjesztésére, a szigorú
büntetés. Kiegészítő
módszerekként az
információs kampányok
szervezését, az iskolai
környezetvédelmi oktatást, valamint
a szemétszállítási
díj csökkentését
tartják elképzelhetőnek a
válaszadók, derül ki egy
nemrégiben elkészült
felmérésből, amelyet Románia
olyan városaiban végeztek, ahol
már bevezették a szelektív
hulladékgyűjtést.
Tudnak róla

A megkérdezettek 98 százaléka
tudott arról, hogy ilyen lehetőség
van a városukban, míg 64
százalék azt is meg tudta mondani, hogy
hol vannak a gyűjtőpontok. Azt azonban
mindössze 33 százalékuk tudta, hogy
kötelezővé tették a
szelektív hulladékgyűjtést,
törvényi szabályozással. A
megkérdezettek több mint fele nyilatkozta
azt, hogy nem jelent túl nagy
megerőltetést a hulladékok
szelektálása, de azt a
válaszadók döntő
többsége elmondta, hogy sokkal
könnyebb és magától
értetődőbb a szelektív
gyűjtés, ha a
lakóhelyükhöz közel vannak a
kijelölt gyűjtőpontok. A
felmérésből kiderült, hogy az
átlagos jövedelmű,
felsőfokú végzettséggel
rendelkező nők hajlamosak leginkább a
környezetbarát megoldás
használatára.

Románia minimálisan a kereskedelmi
forgalomba bocsátott csomagolóanyagok 45
százalékát kell
összegyűjtse és
újrahasznosítsa. A régebbi
Európai Uniós országoknak
ennél többet, minimum 60
százalékot kell visszaforgatniuk.
Emellett Románia elérte, hogy 2013-ig
kapott haladékot, amely időszakban
fokozatosan kell áttérnie a
szelektív hulladékgyűjtésre,
hogy elérje az Európai Uniós
szintet. Az Európai Unióban alkalmazott
kétféle módszer
szakértők szerint közel azonos, 80
%-os hasznosítási aránnyal
működtethető. A kisebb
beruházással
továbbfejleszthető integrált
lakossági szelektív
hulladékgyűjtési rendszerrel,
amelynek működtetési
költsége mindössze 25-30%-a a
párhuzamos rendszerének, valamivel
lassabban érhetők el eredmények, a
drágábban kiépíthető
és működtethető párhuzamos
rendszerrel viszont gyorsabban nagyobb
visszagyűjtött
hulladékmennyiség
generálható.
Európai rendszerek

Az Európai Unió tagországai
eltérő módszerekkel
ösztönzik és
valósítják meg a
csomagolási hulladékok szelektív
gyűjtését és
kezelését; a szelektív
hulladékgyűjtést
koordináló európai
ernyőszervezet, a PRO-EUROPE 31
tagállamából, 8 országban –
Németországban, Hollandiában,
Dániában, Svédországban,
Finnországban, Észtországban,
Izlandon valamint Norvégiában
működik betétdíjas rendszer a
lakossági szelektív
hulladékgyűjtési rendszerek mellett.