A kutyaszabályzat egy fércmunka

A kutyaszabályzat egy fércmunka
Kicsapta a biztosítékot a kutyatulajdonosok körében a nagyváradi önkormányzat által kidolgozott kutyatartási szabályzat, mely többek között kimondja, hogy a kutya ne csapjon zajt, vagyis lehetőleg ne ugasson.

A nagyváradi önkormányzat műszaki igazgatósága múlt csütörtökön és pénteken közvitát rendezett a váradi városházán a kóbor kutyákra, illetve a kutyatartásra vonatkozó helyi szabályzat-tervezetről. Mindkét ülést Emil Bentan és Mircea Stejarean a műszaki igazgatóság aligazgatója és osztályvezetője vezették, mindkét alkalommal mintegy negyven-ötven polgár jelenlétében. Mint ahogy az a kóbor kutyákra vonatkozó szabályzat esetében is történt, a pénteki közvitán megjelent váradiak is számos kifogást emeltek a kutyatartásra vonatkozó szabályzat ellen. A tervezet rövid ismertetésekor Mircea Stejarean kiemelte, hogy a szabályzat egyik fő célkitűzése megakadályozni a kutyák ellenőrizetlen szaporodását a városban, ezért minden kutyát sterilizálni kell, még akkor is, ha a négylábú soha nem hagyja el a tulajdonos magánterületét. A sterilizálás kötelezettsége alól mentesülnek a fajtiszta és munkakutyák (pl. vakvezető kutyák). A sterilizálás határideje 2015. január 1. Ezzel szemben kivétel nélkül minden ebet mikrochippel kell ellátni. A szabályzat megszegése miatt magánszemélyek 300–500 lej, jogi személyeknek 1000–1500 lej közötti bírságra számíthatnak. A szabályzat kimondja, hogy csak a mikrochipelést szubvencionálja a város, a sterilizálás teljes költségét a tulajdonosnak kell fizetnie.

Magánterület megsértése

Az ismertetés után következett a kutyatulajdonosok panaszözöne. Hely hiányában csak a legfontosabb, a legtöbbek által a legvehemensebben kifogásolt pontokat soroljuk fel. Többen felháborodtak azon, hogy elpusztult kutyájukat nem temethetik el saját kertjükben, hanem a tetemet le kell adják a Közterület-Fenntartó ZRT-nek (ADP). „Csináljanak egy kutyatemetőt, akkor odaadjuk a halott kutyát!” – mondta az egyik kutyatartó, míg egy másik leszögezte: „A kutya családtagunk, soha nem fogom átadni a tetemét az ADP-nek!” Követelték, hogy a szabályzat biztosítson alternatívát a tulajdonosok számára, vagyis leadhassák a tetemet az ADP-hez, illetve maguk temethessék el az állatot, ha rendelkeznek megfelelő területtel. Nagyon sokan panaszkodtak amiatt, hogy a szabályzat kötelezi az embereket arra, hogy kérjék minden szomszédnak a belegyezését ahhoz, ha kutyát akarnak tartani. Hangot adtak azon félelmüknek, hogy minden bizonnyal van olyan rosszakaró szomszédjuk, aki nem fog beleegyezni ebbe. Ehhez is kapcsolódott a szintén sokak által emelt kifogás, hogy a szabályzat durván megsérti a magántulajdon és a magánterület tiszteletben tartásának az elvét. Mint többen jelezték, a szomszédoknak semmilyen joguk nincs arra, hogy megtiltsák nekik, hogy a saját tulajdonú lakásukban kutyát tartsanak. Ugyanígy az ADP-nek sincs joga ahhoz, hogy megszabja azt, hogy az emberek magánterületükön hány kutyát tartanak. Ezt annak a kitételnek a kapcsán említették meg, hogy azokat a kutyákat is sterilizálni kell, amelyek sosem hagyják el a tulajdonos magánterületét. „Kérem a szabályzat készítőit, hogy egyértelműen tisztázzák azt, hogy mi a magánterület, és mi a közterület! Mert az ADP-nem az égvilágon semmiféle kompetenciája nincs az én magánterületemen!” – szögezte le egy idős úr.

A kutya ne ugasson!

Azon is sokan megdöbbentek, hogy a szabályzat szerint a tulajdonosoknak kötelességük megakadályozni azt, hogy kutyájuk zajongjon, vagyis lényegében meg kell tiltaniuk kutyájuknak azt, hogy ugasson. Az is sokuknál kiverte a biztosítékot, hogy a szabályzat tekintet nélkül az eb fajtájára minden kutya esetében előírja a szájkosár használatát. Sokan jelezték, hogy nagyon sok kicsi, illetve nagyon jámbor kutyafajta van, amelyekre fölösleges szájkosarat tenni. A panaszok külön kategóriáját képezte a nagyváradi helyi rendőrség hozzáállása, amely, a jelenlévők elmondása szerint terrorizálja a kutyatulajdonosokat. „Már nem merek kimenni a házból a kutyáimmal, mert biztos, hogy valahonnan előugranak a helyi rendőrök és megbüntetnek!” – mondta egy hölgy, míg egy másik hölgy felháborodva mesélte, hogy a helyi rendőrök lefényképezték, amint egy kora reggelen sétáltatta a kutyáit, majd megbírságolták. „Hát mi vagyok én, bűnöző, hogy lefényképeznek és megbüntetnek?! És mindezt pusztán azért, mert kutyákat tartok?! –méltatlankodott. Ehhez kapcsolódva jelezték, hogy a városban nincs elegendő zöldövezet, ahol kutyát lehet sétáltatni, ahol szabadon játszhatnak az ebek, ráadásul a városban lévő kevés számú kutyafuttató piszkos, sáros, nincs megfelelően karbantartva. A szabályzat-tervezettel kapcsolatos következtetést egy fiatalember vonta le: „a szabályzat nyolcvan százaléka fércmunka, mert látszik, hogy annak kidolgozói nem konzultáltak szakemberekkel.”

Pap István