A Korunk 90. születésnapjára

Akt.:
A Korunk 90. születésnapjára
A 90 éves Korunk születésnapját ünnepelte. Kolozsváron, a Minerva Művelődési Egyesület rendezvénytermében bemutatták a Korunk legújabb-alapításának 90. évfordulójára összeállított lapszámát.

Az ünnepi eseménynek megfelelő környezetet teremtett a Barabás Miklós Céh kolozsvári képzőművészeinek rangos kiállítása.

Európai kitekintésű, baloldali lap     

Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke, az eseményt felvezető beszédében, üdvözölte a Korunk volt és a jelenlegi főszerkesztőjét, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját. A Szabadság, a Minerva Művelődési Egyesület testvérintézménynek tekinti a Korunkat – mondta Tibori. A rangos folyóiratot történetiségében mutatta be. Dienes László által 1926-ban alapított folyóirat európai kitekintésű, baloldali lap volt. A magyar hatóságok 1940-ben betiltották. 1957-ben újra megjelenhetett. A Korunk főszerkesztője Gáll Ernő, aki maga is baloldali gondolkodású, Balogh Edgár részvételével folytatja „a baloldali, kritikai hangvételű, társadalomtudományi jellegű folyóiratnak” szerkesztését. Új elemként jelent meg, hogy a különböző erdélyi gondolkodók közti párbeszédet támogatták. Teret biztosítottak a haladó polgári gondolkodóknak, a haladó polgári eszméknek, Mikó Imre, Venczel József és László Dezső írásait közölve. 1975 utáni történelmi változások lehetővé tették, a kisebbségi kérdést európai szintre, emeljék. A hatóságok fokozott figyelemmel követték a Korunk szerkesztőségének minden egyes tagját, sőt a szerkesztőséget felkereső külső munkatársakat is. Igyekeztek megtudni, mi történik a szerkesztői „fejekben”. 1989 után, Kántor Lajos lett a Korunk főszerkesztője, aki folytatja a párbeszédet. Ma különböző egyetemeken a marxizmus kritikáját tanítják, amiből a Korunk kimaradt, ami érthető. Az utóbbi 25 év alatt Kántor Lajos által vezetett Korunk rendkívül értékes teljesítményt tudott felmutatni, amely az erdélyi magyarság megbecsülését eredményezi.

Színvonalas folyóirat

A jövőben is tartsa meg a józan irányvonalát. Karolja fel azokat a társadalmi, filozófiai kérdéseket, amelyek népünket foglalkoztatják. A rendszerváltásnak vannak vesztesei is. Érdemes szociális témákat is elemezni-fejtette ki Tibori.

Minőségorientált folyóirat

Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk jelenlegi főszerkesztője időutazásra hívja a jelenlevőket. Az eredmények megünneplése nemcsak a szerkesztőség magánügye. A Korunk ma ünnepel, túllépve a lokális kereteket. Felmutatjuk miként, mivel gazdagítottuk az erdélyi és az egyetemes magyar kulturális értékeket, 1926- 2016 között.
A Korunkat baloldali folyóiratnak tartották. A történelem forgása következtében nem baloldali vagy jobb oldali, hanem minőségorientált folyóirat, amely a Kárpát medencében a legrégebben alapított társadalomtudományi, irodalmi és művészeti lap. A Korunk változatlanul értelmiségi fórum. Az irodalom és művészet alakulásának követője és a tudományos eredmények közvetítője. A főszerkesztő szerint híd szerepét tölti be az egyetemes és az erdélyi magyarság életében. Az évforduló számvetést is jelent. A számvetési kísérlet az ünnepi lapszám is. A szerkesztőség szándék továbbra is az, hogy tárgyilagossággal, távolságtartással járják körül a témát.

A Korunk Kulcsa

Kántor Lajos, a Korunk Baráti Társaság elnöke elmondta, 2004-ben adták át először a Korunk Kulcsát olyan személyiségeknek, akik sokat tettek a Korunkért, akik hozzájárultak a sikeréhez. Vagy esetleg anyagilag támogatták. 2016-ban dr. Úry Elődnek nyújtották át a Korunk Kulcsát. Laudációt mondott Kántor Lajos, a díjat Kovács Kiss Gyöngy adta át.
Ő az első orvos, aki megkapja ezt a rangos kitüntetést. Úry Előd fogorvos a diktatúra különböző formáit élte meg. Volt alkalma megtapasztalnia a nacionalizmus veszélyét is. Áttelepedett Magyarországra, Sopronba, továbbra is támogatta a Korunkat. Amint mondta: „Az embernek nemcsak elvárásai, hanem kötelességei is vannak, nemcsak a családjával, hanem a környezetével kapcsolatban is.” Mint egyetemista ismerkedett meg a Korunkkal. Évtizedeken keresztül előfizetője volt. Ezt a szokását Magyarországra való áttelepedése után is megtartotta. Kötelességének tartotta, hogy a Korunkat népszerűsítse, támogassa.

„Hosszú történet prózában, versben”

Az ünnepélyes visszatekintés annak is köszönhette tagadhatatlan sikerét, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei- Albert Csilla, Györgyjakab Enikő, Bogdán Zsolt, Dimény Áron- Hosszú történet prózában, versben címmel szemelvényeket olvastak fel a 90. évét ünneplő Korunk különböző lapszámaiból.
Megtartva az ötletet, magam is idéznék a rendkívül igényes válogatásból.
„ A Korunkkal a Dienes által megrajzolt és továbbiakban Gaál által továbbfejlesztett lapprofil révén a kezdeti „kísérletező eklekticizmust” követően olyan új, a korszerűen differenciált szellemi élet egészét átfogni kívánó, folyóirattípus honosul meg, amely mind ez ideig hiányzott a romániai magyar művelődési életből. Amely„négy-országi folyóiratként” szinte minden lapszámához több országból szólítja meg a szerzőit- erdélyieken túl az első folyam éveiben többek között Hatvany Lajost, Kassák Lajost, József Attilát, Illyés Gyulát, Déry Tibort, Fábry Zoltánt vagy Moholy- Nagy Lászlót és Lukács Györgyöt az emigrációból”- olvasható Kovács Kiss Gyöngy a  „Korunk -90” című írásában.
Bretter György az „Ikarosz legendája” című írásában a választás, a döntésről értekezve, megfogalmazta: „Miért rohant Ikarosz a napba? Mert megérezte benne a szeplőtlen tisztaságot, és egyesülni akart vele, mert nem volt hajlandó kompromisszumra, elutasított minden megalkuvást. Tettével elvetette az erkölcsi mércét, a kor etikai normáit, és maga vált mércévé. Tette nem a jelené volt, hanem valami más, talán a jövő.” (1967. 3)
Vasile Sebastian Dâncu „A diaszpóra évszázada? Interkulturális párbeszéd a román diaszpóra identitása kapcsán” című írásában kifejti: „A román diaszpóra eme bonyolult valósága áthatja a Korunk folyóirat eme számát. A  zsurnalisztika eszközeivel írja le, de főleg elsőbbséget ad a román diaszpóra diskurzusának saját magáról, álmairól és aspirációiról. Teszi mindezt bámulatra méltó szolidaritási gesztusa, természetes és magától értetődő kulturális párbeszédre való felhívással.” (2014. 12)
Az est hangulatát varázslatossá tette a Concordia vonósnégyes műsora.  Orbán György Öt madrigálját adták elő.
Az írások hangnemén nem érződik a 90 év, köszönhetően annak a lelkes, fiatal, tetterős gárdának, amely a szerkesztőség mindenkori közösségét jellemezte.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter