A kortárs művészet megítélése

Fotó: Nicu Cherciu
Fotó: Nicu Cherciu
A Kolozsvári Nemzeti Színház legújabb bemutatója Call IT Art! című darab, amelynek koncepcióját Alexa Băcanu és Leta Popescu jegyzi.

Rendező: Leta Popescu. Szöveg: Alexa Băcanu. Díszlettervező: Cristian Rusu. Színpadi mozgás: Sinkó Ferenc. Videó: Lucia Mărneanu, Alexandru Lupea. Zene: Dan Aga. Fények: Jenel Moldovan. Szereplők: A mindig elkéső műgyűjtő, Művész, Nyomozó , TV asszisztens: Miriam Cuibus. Művész, TV asszisztens, egyházközségi tag: Ramona Dumitrean. A mindig pontos asszony, Művész, Nyomozó, TV moderátor, Vámos, egyházközségi tag: Elena Ivanca. Tanár, Pap, Asszisztens, Vámos: Miron Maxim. Kritikus, Árverező, Liviu Soci, Arică úr, Duchamp, Egyházközségi tag: Bogdan Rădulescu. Az előadást a Kolozsvári Nemzeti Színház „Euphorion” Stúdiótermében tartották, amelynek feladata a színházi kísérleteknek, próbálkozásoknak, közönséggel való találkozásoknak, előadások alkalmával helyet adni. Egy- egy előadás általában egy óra körüli időtartamot ölel fel. Ennyi pont elég arra, hogy élőben is lemérhessék a jelentkező szerző, szerzők drámai próbálkozásának valódi értékét, ugyanakkor a színészgárda terhelhetőségét is. Ezért az előadások komoly teljesítmények. Ez esetben a néző a belépés alkalmával választhatott egy színes golyót, amelyet bedobhatott hat különböző akvárium színezett vizébe. A darab tematikája a kortárs művészet megértésének, percepciójának megfogalmazása. Van- e tényleg kortárs művészet? Ha van, az, hogyan nyilvánul meg? Melyek a sajátosságai? Mit, milyen módon kell megközelíteni. Melyek a jellemzői? Végül is a nézők előtt feldereng a hat akvárium szerepe. Az akváriumba dobott színes golyócskák funkciót kapnak. A szöveg gondolatsora rendkívül jól kalandozik a művészet, az esztétika és a filozófia vizein.

Nevezd művészetnek!

A nem éppen könnyű színpadi szöveg, köszönhető a ragyogó színészgárdának, megtelik értelemmel, tartalommal. A tenyérnyi színpad képletesen kitárul, a hat epizód megsokszorozódig. Észre sem vesszük, mert rólunk, a befogadókról van szó. Gondolataink visszhangoznak a színfalak között. Keressük közösen a választ: mi is a kortárs művészet??? Nem könnyű válaszolni rá, mert a kérdés több évtizede foglalkoztatja az embereket. Maga Leta Popescu bevallja „Nagyon sokszor elutasítjuk, hogy bevalljuk, nagyon sokszor megpróbáltunk erre a kérdésre feleletet adni. Az előadásban a nézőknek is felteszik ezt a kérdést, de a jelekből ítélve, megnyugtató, elfogadható válasz nem született, holott olyan nagy gondolkodó, mint Michael Leonardo is megpróbálkozott ezzel a feladattal”. A humorral teli jelenetek a kortárs művészet értékére, a közönség által történő befogadására összpontosítanak. A közönséget arra kérik, hogy a kivetítőn bemutatatott kortárs művészi alkotásokat és gyermekrajzokat, azonosítsa, nevezze meg, melyek tekinthetők művészi terméknek. A nézők sorában derültséget váltott ki, hogy csak a válaszok 50 %-a volt helyes. Majd érdekes eszmefuttatás részese volt a nagyérdemű, többek közt Marcel Duchampról és Damien Hirst munkásságáról szerezhetett információt. Marcel Duchamp (1887-1968) francia festő, kubista, szürrealista, dadaista stílusban alkotott. A néző kivetítőn láthatta a kubista stílusban alkotott művét, a Kávédarálót (1911), és a magyarul Vizeldének (Piszoár) nevezett művét, amelyet 1917-ben mutatták be a Független Művészek Társasága által szervezett kiállításon mutatták be. M. Duchamp szerint, műalkotás lehet bármely tárgy, ha valaki annak tartja. Damien Hirst (1965) a brit kortárs művészet képviselője, 2007-ben kiállította a londoni White Cube Galériában Az Isten szerelmére (For the Love of God)-nevű alkotását, egy emberi koponyát, amit az ékszerészek több mint 8000 gyémántkővel díszítették. Egyik legdrágább kortárs művészi alkotásnak tekintik. Humorral teli jelenetek érzékeltetik, hogy a vámosok miként ismerték fel Constantin Brâncuși „Madár a térben” című alkotásának értékét. Brâncuși, külföldről, 1924-ben tért haza, Bukarestben az Arta csoporttal állított ki. 1926-ban egy New Yorki kiállításra kivitt Madár a térben-című alkotást a vámosok nem akarták beengedni, mert egy gép alkatrészének tekintették. Az előadás során megfogalmazták, hogy sok tehetős ember nem igen ismeri fel a művészi alkotás igazi értékét. Ezt szemlélteti az az aukciós jelenet, amelyen egy dobozba helyezett sárgás-barna női csizma eladását jelenítik meg, amelyet egy műgyűjtő hatalmas összeggel vásárolt meg. Elgondolkodtató az a jelenet sor is, amely az egyháznak a kortárs művészettel kapcsolatos álláspontjára fókuszál.

Tükröt tart a világunkról

Ezek után, gondolom, nem kell elmondanom minden különlegességet, bevetve a szerzőt is, színes golyókkal telt hat akváriumtól körülvéve, hogy a darab nem ad választ, de a kérdése elgondolkoztathatja a színházba látogató közönséget. Ami nagy szó! Ezzel, már is elérte azt, ami a művészetnek az egyik legnagyobb erénye. Tükröt tart a társadalomnak. Kell, ennél több? A ma rohanó világában, ez a szándék becsülendő. Ember állj meg, és gondolkozz! A gondolatból keletkezhet a tett, amely megbotránkoztathat, vagy egy bizonyos irányba terelheti véleményedet vagy cselekvésedet. Az alkotás folyamatának rögös útját járva, kimondhatunk olyant is, amely a jelenlegi helyzetünket is tükrözi. Ezért is érdemes az előadást megtekinteni, a látottakon elgondolkodni, mert rólunk van szó.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter