A korrupció a siker kulcsa?

Románia lakosságának több mint hatvan százaléka gondolja úgy, hogy egy átlagember csak korrupció révén válhat sikeressé. A megkérdezettek többsége a korrupción csúszópénz adását-elfogadását, illetve az éppen betöltött tisztség előnyszerzésre való felhasználását egyaránt érti.

A vélemények az illetők társadalmi hovatartozásától, életkorától és nemétől függetlenül megegyeznek. Az érdem szerinti előmenetelben legnagyobb számban a bukarestiek és a felsőoktatási képesítéssel rendelkezők bíznak. Emellett a megkérdezettek mintegy 41 százaléka kijelentette, hogy már felajánlott „kisebb figyelmességeket” állami intézményekben. A „figyelmességek” gyakorisága nemtől, lakhelytől függetlenül megközelítőleg azonos mindenhol. A leggyakrabban viszont a középfokú végzettséggel rendelkezők és 35–49 év közöttiek folyamodnak a „figyelmességek” felajánlásához. A felmérés adatai szerint az érvényesülés klasszikus, értékeken és a személyes képességeken alapuló formája már egyre kevésbé örvend sikernek Romániában. Ugyanazon közvélemény-kutatás szerint a lakosság 80 százaléka úgy látja, hogy a korrupció szintje nőtt vagy nem változott Románia európai uniós csatlakozását követően. A megkérdezettek 53 százaléka úgy véli, hogy a megvesztegethetőség ugyanazon a szinten maradt, 30 százalékuk szerint pedig nőtt. Az optimista vélekedők, azaz a csökkenésében bízók nem érik el a 20 százalékos arányt.

A korrupcióellenes harcért felelős intézmények közül a legtöbben a Korrupcióellenes Ügyosztályt látják a leghatékonyabbnak, utána az igazságügyi tárca következik és az ítélőszékek. A korrupcióellenes harcban legkevésbé motivált intézmények a megkérdezettek szerint a helyi közigazgatási egységek és a Nép Ügyvédje. Végül a felmérésből még kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős hányada úgy gondolja, az Államfői Hivatal képviseli a leghatékonyabban a lakosság érdekeit, míg a másik véglet a parlament. Az államelnöki intézmény egyébként a második legismertebb a helyi közigazgatási hatóságok után. A jelentős állami intézmények ismertsége megközelíti a 70 százalékot. A közvélemény-kutatást, amelyet 1226 alanyból álló mintán 40 megye 53 városában és 50 községében végeztek október 10–17 között a megkérdezettek lakhelyén, a Demokrácia Alkalmazásáért Egyesület rendelte meg.

(kronika.ro)