„A költészet és az újságírás is egész embert kíván”

Bögözi Attila és Szűcs László a nagyváradi könyvbemutatón
Bögözi Attila és Szűcs László a nagyváradi könyvbemutatón
Péntek délután Váradon is bemutatták Bögözi Attila új verseskötetét. A költővel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélgetett az új kötetről, és költővé válásáról. A bemutató a kötet címadó verse, a Rozsdaidő felolvasásával, illetve dedikálással zárult.

Bögözi Attila marosvásárhelyi újságíró Nagyváradra érkezett, hogy itt is bemutassák decemberben megjelent kötetét, melynek címe Rozsdaidő. A könyvet elsőként Marosvásárhelyen mutatták be, a váradi „állomás” a második, a költő ugyanis fontosnak tartotta, hogy itt is legyen bemutató. A 100 oldalas kötet a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg, illusztrálta Eperjesi Noémi, lektorálta Demény Péter.

A családias hangulatú könyvbemutatón Szűcs László köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta a költőt és újságírót, Bögözi Attilát. „Bögözi Attilának a sajtóban megjelenő szövegeit ugyanúgy áthatja az a rá jellemző sajátos személyesség, ami az olvasó társául szegődik a Rozsdaidő című kötet lapjain is. Ráadásul itt is, ott is ugyanaz a nyelvi igényesség, átgondoltság fogad” – méltatta a költőt Szűcs László.

Újságíró és költő

A beszélgetés során a házigazda első kérdései közé tartozott, hogy Bögözi Attila mi is volt először, költő vagy újságíró? A kérdezett, elmondása szerint, mindig újságíró akart lenni, és mivel „a költészet és az újságírás is egész embert kíván”, így újságíró lett. Tudósítóként dolgozott az Előre, a Romániai Magyar Szó, az Új Magyar Szó lapoknál, majd a Vásárhelyi Hírlap szerkesztője, a vasarhely.ro és az Erdélyi Riport internetes portálok munkatársa volt. Irodalmi szövegei megjelentek a Nyugati Jelenben, a Látóban és a Váradban is. Bögözi Attila elmesélte azt is, hogyan vált költővé: elsőként Szőcs Kálmán fedezte fel gyermekkori „jegyzeteit”, több ezer könyvet elolvastatott vele, ez mégsem volt elég ahhoz, hogy költővé váljon. A Kovács András Ferenccel (KAF) való barátsága során derült ki, hogy költő, először csak előtte fedte fel magát, majd KAF titokban megjelentette a Látóban néhány versét. Tulajdonképpen 19 éve foglalkozik többet a költészettel, mondta Bögözi Attila.

Átmenet és etika

Szűcs László kiemelte: Bögözi riportjaiban is jelennek meg irodalmi elemek, valamint a versekben is riporthelyszínek. A meghívott ezzel egyetértett, majd hozzátette, hogy régen a tudósításokban még volt irodalmiság. Előnyt jelentett számára a költészetben, hogy soha nem kellett határidőre dolgozzon, akkor foglalkozott a verseléssel, amikor a sajtómunkából már elege volt.

A beszélgetésen szó esett a sajtóetikáról is. Bögözi Attila szerint az újságírásban, sajtóban alapvető az etika, mivel apró eltérésekkel félre lehet vezetni az olvasót. A sajtóetika nélkül nincs tisztességes újságíró, és nincs tisztességes tudósítás sem. A könyvbemutató során többször olvasott fel a költő, többek között az Elnapolt ünnep, Tétova feltámadás, A fény írnoka (KAF-nak 50. születésnapjára) című verseket. A bemutatót a Rozsdaidő című vers felolvasásával és dedikálással zárta.

Pokol tornáca

A Pokol tornáca című babszem-könyvecske több mint 10 éve jelent meg, ötvenedik születésnapján barátait lepte meg a tízszer tíz centis kötettel, amelyben 10 írás volt. A könyvecskét saját kezűleg készítette, a nyomását is ő végezte; először 50 darab látott napvilágot, később pedig még 50.

Törő Enikő