A kiváló zongoraművész újra Nagyváradon

Dana Borşan és a filharmónia zenekara fogadja a hallgatóság elismerését. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Dana Borşan és a filharmónia zenekara fogadja a hallgatóság elismerését. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Dana Borşan, a városunkban nagyon jól ismert zongoraművész, egyetemi tanár volt a vendégszólistája a csütörtök esti hangversenynek. Ezúttal a holland Josef Suilen vezényelt.

Elsőként Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) 9., Esz-dúr zongoraversenye, K. 271 csendült fel az Enescu–Bartók hangversenyteremben, mely újfent zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Sokan állítják, hogy Mozart muzsikájának kulcsa a zongorára írt művekben rejlik, különösen a zenekari kíséretes darabokban – versenyművek, rondók –, melyeknek száma mindent egybevéve a harmincat közelíti. A kilencedik zongoramű Mozart egyik legkifinomultabb, legszervezettebb darabja, szembetűnő a szólista és a zenekar viszonya, mely jelzi a komponista akaratát e téren. E zongoraversenyt Mozart a huszonegyedik születésnapja alkalmából írta, s a mű merőben új technikai és érzelmi érettségről tanúskodik. Dana Borşan könnyed játéka felejthetetlenné tette a Mozart-zongoraverseny előadását, kivételes játéktechnikája hozta felszínre a mozarti gondolatokat.

Dana Borşan előadóművész volt a továbbiakban is a hangverseny főszereplője, hiszen a következő zeneművet, Liszt Ferenc (1811–1886) 2., A-dúr zongoraversenyét is ő adta elő. Liszt, a briliáns zongoravirtuóz zeneszerzőként is először virtuóz zongoradarabjaival szerzett hírnevet. Az A-dúr versenyművet 1839-ben kezdte komponálni, ekkor készültek el az első vázlatok, de ezt a művét is többször is átdolgozta, így ebből a zongoraversenyből összesen négy változat létezik. Bemutatójára végül 1857-ben került sor, a zeneszerző vezényletével, a szólót pedig Liszt egyik tanítványa, Hans von Bronsart játszotta. Csütörtök este Dana Borşan csodálatos előadásában, a szimfonikus zenekar nagyszerű kíséretével, Josef Suilen karmester dinamikus vezényletével gyönyörködhetett benne a komolyzenét kedvelő váradi közönség. Dana Borşan, a bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem tanára – aki korábban mintegy tíz évig a váradi filharmonikusok szólistája is volt – magas művészi átéléssel közvetítette a Liszt-művet. Ez a hiteles tolmácsolás kiemelkedő élményt nyújtott a hallgatóság számára. A vastaps nem maradt el, s az előadóművész szeretettel fogadta az elismerést.

Szimfónia

Szünet után Joseph Haydn (1732–1809) 88., G-dúr szimfóniája csendült fel, a filharmónia szimfonikus zenekarának tolmácsolásában. A 88., G-dúr szimfónia 1787-ben készült el, s a komponista hangszerelésbeli leleményeinek köszönhetően ma is az egyik legnépszerűbb Haydn-szimfónia; alkotója bámulatos ökonómiával foglalja össze, a mű szilárd egysége érdekében. A szimfonikus zenekar csodálatra méltó könnyedséggel tolmácsolta a művet. A holland karmester, Josef Suilen az előadás végén szinte minden zenekari tagnak egyenként vagy szólamonként köszönte meg a hozzájárulást a Haydn-szimfónia kitűnő előadásáért.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter