A kisebbségi jogérvényesítés tapasztalatait összegezték külhoni magyar pártvezetők

A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy “ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az “akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és “tapsolni hozzájuk” nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság “indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát “ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott “túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.

(MTI)