A kirekesztés sehova se vezet

Akt.:
A kirekesztés sehova se vezet
Pintér Béla Szutyok című darabjával vendégszerepelt pénteken a Szigligeti Színházban a székesfehérvári Vörösmarty Színház prózai társulata. Érdekes, jó előadást láthatott a közönség.


A Hargitai Iván által rendezett, a közönséget kiváló színészi játékokkal megörvendeztető, aktuális üzeneteket megfogalmazó előadás Pintér Bélára jellemző humorral és iróniával beszélt a mindennapi kirekesztésről. A szutyokról, illetve Szutyokról, hiszen ez a szó ebben az esetben a címszereplő árva lány tulajdonneve, valamint azon közéleti megnyilvánulásoknak a jellemzője is, melyek napjaink Magyarországát jellemzik.

Az alaphelyzet a következő: egy falusi párnak, aki élettársi viszonyban van egymással, a biopék (!) Attilának és a szociális munkás Irénnek nem lehet saját gyermekük, ezért elmennek egy intézetbe, hogy „feliratkozzanak” egy csecsemőre, de a véletlenül meglátott, „kis szépséghibás” és vad lányt, Szutyokot nem tudják otthagyni. Úgy döntenek, örökbe fogadják őt, bár nem tudja kimutatni az érzelmeit, s nehezen szerethető. Ráadásul ragaszkodik hozzá, hogy a barátnőjét, Anitát is vigyék magukkal. Utóbbi cigány, ezért a falu népe előítéletekkel fogadja, de megpróbál felülemelkedni ezen. Utóbb kiderül azonban, hogy rosszul teszi, hiszen a cigány lány érdek vezérelt, lop, majd Attilával is összeszűri a levet, akitől teherbe esik.

A darab két másik szereplője Bandi és Pali bácsi, akik a Muppet Show két öregjéhez hasonlóan néha zsörtölődnek egymással, és kommentálják az eseményeket. És hogy a kép teljes legyen, ott van még Béla is, a kalauz, aki időként rutinszerűen megcsalja rokkant feleségét Szutyokkal. A faluban egy színjátszó kör is működik, melyet Attila vezet. Szerzeménye a Budai Ilonáról szóló ballada, melyhez az alapot Emmanuelle című erotikus film (!) zenéje szolgáltatja, és ezzel egy díjat is nyer egy fesztiválon, melynek elnöke az ilyenkor megszokott közhelyek pufogtatásával méltatja a produkciót.

Bogarak

Persze közben zajlanak más események is. Szutyok árgus szemekkel figyeli, hogy a biopék hogyan vét a jogszabályok ellen, és követeli, hogy lopáson kapott társát jelentsék fel. Mikor ez nem történik meg, visszatér az árvaházba, majd Martens-bakancsban, Nagy-Magyarország térképes fekete pólóban és Árpád-sávos sapkában tér vissza, és „megtéríti” a megcsalt asszonyt, aki ezután csak vitézkötéses kosztümben látható a színpadon.

Egy másik csavar a történetben, hogy Szutyok kideríti Attiláról, hogy valójában zsidó (akit ezért gyűlöl), és meggyőzi Anitát arról, hogy vétesse el a gyermekét, hiszen milyen jövője lehet manapság egy olyan valakinek, aki félig zsidó, félig cigány… A bonyodalmak miatt a színjátszó kör vezetését Béla veszi át (Attila és Anita, tehát a zsidó és a cigány a liberális, nyílt szellemű Budapestre költözne), aki gitárját eldobja, s végre bemutatja saját darabját, a Bogarakat, melyben egy lapostetű és egy ganajtúró játszik sámándobón és ütőgardonon, egy „fundamentalista” zenekar tagjaként. A biopék vezetését a továbbra is neonáci, gárdista egyenruhás Szutyok veszi át, aki azonban még azt se tudja, hogyan kell kenyeret sütni. Az utolsó jelentek egyikében tettlegességig fajul a vitája Attilával, aki végső elkeseredésében megöli őt, és beteszi a kemencébe, hogy égő áldozatként „takarmánykenyér” legyen belőle.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter