A karmesterpálca nagy mestere

A karmesterpálca nagy mestere
2012-ben jelent meg, az Ecou Transilvan kiadónál, Gheorghe Muşat „Antonin Ciolan inegalabilul maestru al baghetei” című könyve, melyben a szerző a mester életpályáját mutatja be, mint karmestert, egyetemi oktatót és zenei intézmények teremtőjét.

A mesternek a kolozsvári zenei életben játszott szerepét is taglalja. Bemutatja azt a családi és történelmi hátteret, annak alakulását, mely rendkívüli módon befolyásolta Ciolan életét.

A könyv megírásában szubjektív indítékok játszottak szerepet. Gheorghe Muşat életútjának alakulásában a mesternek szerepe volt. Ő irányította az ifjút, hogy a kolozsvári Konzervatóriumban végezze főiskolai tanulmányait. A Főiskolán tanára és a Kolozsvári Filharmóniánál a karmestere volt. Gheorghe Muşat –mint mondta- a mester iránti tiszteletből írta meg a könyvet. Azonban a jászvásári és kolozsvári levéltárakban is dokumentálódott. A mester felesége, Eliza asszony, férjének több személyes emléktárgyát és iratokat adományozott a Jászvásári Múzeumnak. A szerző számára a zenészek, a közönség értékelése is információs forrást jelentett.

Antonin Ciolan élete nem „tejben, mézben” folyt le. A kollégák ármánykodása miatt sokat szenvedett. A nagy politika beleszólt az életébe. 1944 után az új hatalom biztonsági szervei többször letartóztatják, bár rövid időre, de háborús bűnösnek is tartják. Megrendítő, a volt diákjainak a minisztériumhoz írott levele. Kérik, hogy bocsássák szabadon, mert Antonin Ciolan az egyetemes és a hazai zenei kultúra legjobb alkotásait népszerűsítette. Karmester, egyetemi oktató volt, és nem foglalkozott politikával.

A könyv első fejezete alapján képet nyerhet az olvasó Antonin Ciolan (1883. január 1. Jászvásár- 1970. december 4. Kolozsvár) családi hátteréről, tanulmányairól. Megismerhető a korabeli jászvásári zenei élet is.

A zene iránti érdeklődés már kiskorában megmutatkozott. Tanárai, Gavriil Musicescu és Eduárd Caudella, jelentős szerepet játszottak az ifjú zenei képzésében. Tanulmányait Drezdában, Lipcsében és Berlinben folytatta. Neves tanárai irányították a zenei karrierjét, Lipcsében Arthur Nikisch, Hans von Bülow Berlinben. Bár a Drezdai Konzervatórium, állást ajánl a fiatal karmesternek, azonban az ifjú visszatér Jászvásárba, ahol a Konzervatórium tanára lesz. Iaşi-ban létrehozza a Filharmóniát. Nemcsak szülővárosában, hanem a Kisinyovi és az Odesszai Filharmónia karmestere is. Amint a szerző megjegyzi, az 1922-1923 és 1944-1945 évek sikerei alig ismertek, ennek következtében a nagyközönség elé nem kerültek.

1944-ben a szovjet csapatok előrenyomulása miatt a „George Enescu” Konzervatórium, a Nemzeti és „Moldova” Filharmónia zenészeinek, tanárainak és diákjainak egy része a Bánátba, Făget nevű településre menekül, ahol újraszervezik zenei tevékenységüket.

A kommunista rendszer, bár rövid időre, de bebörtönzi a mestert.

A könyv második fejezetében a szerző a kolozsvári zenei életről ír.

1947-ben Jászvásáron Antonin Ciolant, 64 éves korában, nyugdíjazzák. 1948-tól Kolozsváron élt. Az „Ardealul” szimfónikus zenekar hívta meg. Amint Lakatos István Imre mondta, nagyra értékeli a mestert, akit a szakma és a közönség tisztelettel fogadott. A Kolozsvári Magyar Opera első karmestere lesz, és a Román Művészeti Intézmény tanára. A könyv bemutatóján Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, hogy 1949-ben az opera zenekara főleg amatőrökből állt. Néhány év alatt a Magyar Opera sikereket ért el. Szólistái voltak többek között Silvia Şerbescu, Balogh Ferenc, Halmos György, Zsurka Péter.

1955-ben Antonin Ciolan létrehozta a Kolozsvári Állami Filharmóniát. A szimfonikus zenekar első karmesterének nevezték ki. Ő vezényelte az első koncertet. 1956-ban a Filharmónia igazgatójának nevezik ki. Fontosnak tartotta a karmesteri képzést. A „Gheorghe Dima” Zeneművészeti Főiskola igen tehetséges zenészeket képzett.

A város élénk zenei életéről a zenei intézetek műsorfüzetei, plakátok is tanúskodnak. A két nyelven megjelent plakátokon a Filharmónia vagy a Magyar Opera programja olvasható. A könyvben utalnak a zenei eseményekre vonatkozó kritikákra is. A szerző a magyar nyelven megjelenő kritikákat is közöl, például László Ferenc írásait. Kilencedik Kolozsváron-című cikkében írta: „Korát meghazudtoló tűzzel Beethoven Kilencedik szimfóniáját vezényli. Egy percre sem vette igénybe a karmesteri emelvényre odakészített párnás széket”.

A könyvben több humoros leírás utal a kolozsvári zenei világ érdekes epizódjaira. Például azt az érdekes kommunikációt írja le, ami Zsurka Péter és Ciolan között zajlott, egyik sem tudott a másik nyelvén, mégis tökéletesen megértették egymást, a zene nyelvén.

Egy másik példa a népművelő tevékenységgel kapcsolatos. A kolozsvári vasúti műhelyek alkalmazottjai számára koncertet szerveznek, Ciolan Csajkovszkij Diótörő című alkotását vezényli. Az előadás közben derült ki, hogy hiányzik a hárfa, mert a hangszereket szállító kocsiba nem fért be.

A könyv harmadik fejezete a Ciolan örökségről, a tanítványairól szól, akik a mesterre emlékeznek. Tanítványa volt Sergiu Celibidache, aki nemzetközi szinten elismert művész lett, világhírű karmester. Szerinte „Antonin Ciolan a legnagyobb román karmester volt”. Kolozsváron tanítványai voltak, többek között, Erich Bergel, Petre Sbârcea, Emil Simon, Szalman Lóránt, Aczél Ervin, Hary Béla.

Az 58 oldalas Függelék gazdag dokumentációs és képanyagot tartalmaz 1949-1990 közötti időszakról. Megtalálható a Kolozsvári Állami Filharmónia 1955-1970 közötti időszak azon koncertjeinek jegyzéke, melyet Antonin Ciolan vezényelt, valamint azon karmesterek és szólisták névsora, akik igazgatósága idején koncerteztek.

Gheorghe Muşat a könyvet a mester születésének 130. évfordulójára írta. A több mint 435 oldalas könyv tisztelgés a mester emléke előtt, ugyanakkor betekintést nyújt a 20. század zenei életének világába is.

A szerző négy évtizeden át a Kolozsvári „Transilvania” Filharmónia trombitaművésze, ugyanakkor fél évszázadon keresztül a Konzervatórium, ma „Gheorghe Dima” Zeneakadémia, oktatója volt. Nyugdíjazása után könyvet írt Erich Bergelről, illetve Antonin Ciolanról.

A Kolozsvári Nemzeti Opera és a Kolozsvári Magyar Opera közös rendezésében Gálaműsorral emlékeztek Antonin Ciolan születésének 130. évfordulójára.

A könyv értékes dokumentum és korrajz a múlt század zenei életének bizonyos aspektusairól. Kiderül, hogy önmagában az életkor a művészet és a tudomány művelésében nem akadály. G. Verdi 75 éves korában még alkotott és vezényelt.

Csomafáy Ferenc

Címkék: