A kapufaragók vésőikkel örökítik át hagyományainkat

A kapufaragók vésőikkel örökítik át hagyományainkat
A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Hargita Megye Tanácsa társszervezésében, január 28-án a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskolába hívta az erdélyi székelykapu-készítőket, kapufaragókat, kovácsokat, továbbá mindazokat, akik a székely kapuk tanulmányozásával foglalkoznak.

A konferencia fő témája a kapufaragás gyakorlati kérdései, helyi jellegzetességei voltak. A megyei tanácsot Borboly Csaba elnök képviselte, aki bemutatta az általa vezetett intézmény székely kapuk népszerűsítését célzó európai uniós projektjét, illetve számos, a székely kapuk megőrzésére irányuló törekvését. A tanácselnök elmondta, az a cél, hogy a székely kapuk száma növekedjen Székelyföldön, hiszen ezeknek jelentős identitáserősítő, nevelő hatásuk van, fontos szerepük van a kultúra megőrzésében.

 

– Nemcsak a kapukról kell beszélni, hanem a székely portáról, a székely házról, a székely faluképről, és mindezek együtt munkahelyeket, megélhetést jelentenek az itt élők számára, hiszen itt, ahol erdők sokasága vesz körül, nagyon előnyös a fából való építkezés, és ha odafigyelünk a házaink, középületeink minőségére, tájba illeszkedésére, a helyi alapanyagok használatára, akkor munkahelyeket teremthetünk – mondta Borboly Csaba. – Azt is láthatjuk, hogy turisztikai szempontból erős vonzerővel bírnak a hagyományos faluképet megőrző településeink, és ezek részeként egy csodálatos székely kapu sok esetben kiemelt turisztikai látványosság, hiszen vannak az 1700-as években épült kapuink, amelyeket sikerült megmenteni. Hargita Megye Tanácsa minden eszközzel igyekszik támogatni a székely kapuk megmentését, európai uniós pályázataink, több saját programunk van, műemlékvédelmi közszolgálatunk működik, és hiszem, hogy itt Hargita megyében és egész Székelyföldön a székely kapu mindannyiunk büszkeségévé válik.

 

A megyei tanács elnöke külön megköszönte Kovács Piroskának, a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület vezetőjének identitáserősítő, a szép és jó védelméért kifejtett áldozatos munkáját. Utóbbi örömét fejezte ki, amiért ilyen sok gyakorlott kapufaragó összegyűlt, hiszen ez azt jelenti, hogy sokan sokféleképpen művelik a kapufaragást.

 

– Mindenkinek a munkájában jelen van az egyediség, azonban nekünk az az általános érvényű feladatunk, hogy a hagyományos értékekeinket ne feledjük el, műveljük és tovább éltessük – mondta Kovács Piroska. – Ennek kulcsa a kapufaragók kezében van, ők vésőikkel állítják elő a gyönyörű székely kapukat, és fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy a hagyományosat, az ősit valamilyen formában műveljék, átörökítsék.

 

A rendezvényen az udvarhelyszéki székely kapukat Kovács Piroska, a háromszékieket Gazda Sz. Enikő, a csíkiakat Albert-Homonnai Márton, a sóvidékieket pedig Márton Béla mutatta be. Az előadásokat szakmai tanácskozás követte, amely lehetőséget teremtett számos gyakorlati kérdés megtárgyalására, tapasztalatgyűjtésre.