A kafkai mű időszerűsége

Akt.:
A kafkai mű időszerűsége
A Kolozsvári Román Nemzeti Színház legújabb bemutatója Franz Kafka „A per” című regényének dramatizált (színpadi) változata.

A kafkai művet színpadra alkalmazta Mihaela Panainte és Daniel Ilea, fordította Gellu Naum. Az előadás rendezője Mihaela Panainte. Díszlettervező: Helmut Stürmer. Koreográfus: Györgyjakab Enikő. Zenéjét szerezte Șerban Ursachi.

Franz Kafka (1883, Prága-1924, Kierling) a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb írója. Középosztálybeli zsidó családban született. Iskolai tanulmányait német nyelvű iskolában végezte. A szülők tanácsára jogot tanult. A 100 oldalas, Levél apámhoz – című írásából derült ki, hogy a szülő- fiú kapcsolata nem volt felhőtlen, kifogásolta az apja tekintélyelvűségét. Egyetemi tanulmányai befejezése után, biztosító társaságnál helyezkedett el. Azonban az érdeklődése az irodalom, a filozófia felé irányult. Írással szabadidejében foglalkozott. Jelentős értékű irodalmi műveket alkotott. Az alkotásainak központi kérdései között az elidegenedés, a bűntudat, a félelem, az abszurditás témái találhatók. Főbb művei: az 1912-ben írt „Az átváltozás” című írása, amely egy utazó ügynökről szól, aki egy reggel arra ébred, hogy féreggé változott. Az egyik legjelentősebb alkotása „A per” című regénye, amely 1914-ben keletkezett, azonban csak 1925-ben jelent meg kiadásban. Kafka arra kérte a barátját, Max Brodot, hogy halála után semmisítse meg a kéziratait. A barátja viszont megjelentette. Kafka „A per” című regényében az igazságszolgáltatás, a hatalom, a bűn, a törvénytelenség, az ítélet, az elidegenedés, a jog világának kérdéséire reflektált. A főszereplő Josef K., akit egy nap ártatlanul letartóztatnak, bár pert indítanak ellene, ügye nem jut el a bíróságig. „Valaki megrágalmazhatta Josef-et”- kezdődik a regény. A családneve csak egy betű, K. A per során senki sem mondja meg, hogy mi a bűne, miért kell meghalnia. A magára hagyott, magányos ember életérzését fejezi ki. A szerző a létbizonytalanság, a bűnösség, a személytelenség kérdését boncolgatja. Végül a hős feladja a kilátástalannak látszó küzdelmét, feladja a cselekvés lehetőségét.

A per álomhoz hasonlít

A rendezőt, Mihaela Panainte-t rendkívül érdekli az abszurd témája, amely szerinte a valóság leg- konkrétabb kifejezője. Három éve foglalkozik a darab színrevitelének megvalósításával. Számára a per az önmegismerést, a keresési folyamatot érzékelteti. Lelkiismeret vizsgálatot jelent, amikor az ember észreveszi, hogy a dolgok kicsúsznak a kezéből. Az írásának lényege már az első mondataiban megfogalmazódik. Szerinte a per álomhoz hasonlít, a díszlet is ezt sugallja. A szereplők K. tükrében jelennek meg. A rendező új elemet vitt be, mikor megalkotta a „kollektív szereplőt”, K.-t, aki különböző alakban, helyzetben látható. A rendező szerint a regény alapján a mű színpadi változatának megalkotása bonyolult folyamat. Nehéz tömör forgatókönyvet megalkotni a regény alapján. A regényben a fejezetek között nincsenek kapcsolatok. A rendező logikai kapcsolatokat teremtett, amelyeket a színészek érzékeltetnek. Mint ismeretes, Kafka egyetlen regényét szem fejezte be.

Kafka művének időszerűsége

Helmut Stürmer díszlettervező szerint a színház és a kortárs művészetnek együtt kell lennie. Kafka életműve ma is időszerű. Az író a nagy változások korában élt. Mi is jelentős társadalmi változások tanúi, alanyai vagyunk. A Helmut Stürmer által teremtett installáció sajátos játékteret jelent a színészek számára. A ma színháza kérdéseket vet fel az emberek számára. A próbafolyamat során egy kolozsvári gyár csarnokában is dolgoztak azért, hogy a színészek megtapasztalják a játékteret. Mint mondta, több európai színház az elhagyott üzem csarnokában tartja az előadásait. Azonban ilyen környezetben, a produkció megfelelő technikai feltételeinek megteremtése nagyon költséges.

Bizonyos értelemben, mi is olyanok vagyunk, mint K.

Szereplők: Ionuț Caras, Cristian Grosu, Patricia Brad, Matei Rotaru, Adrian Cucu, Anca Hanu, Radu Lărgeanu, Angelica Nicoară, Elena Ivanca, Cristian Rigman, Mihai- Florian Nițu. A főszereplőt, K.-t Ionuț Caras alakítja. Véleménye szerint, mi is olyanok vagyunk, mint K. Otthon, a magunk belső világában félelemérzés fog el, sérülékenyek vagyunk, bűnösök, annak dacára is, hogy még magunk előtt is titkoljuk. A művész szerint a szerepe az állandó felfedezés folyamatát jelenti. Végsősoron nem is olyan könnyű elfogadni, hogy olyan vagy, mint K.

A rendező átgondolt koncepciója kiváltotta azt a művészi hatást, amit az alkotók megfogalmaztak. Az előadás mélyen megérinthette a nézőközönséget, amelyet a hosszantartó, felcsattanó taps is bizonyított.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter