A Gerliczy egyike a legrégebbi magyar családoknak

A Gerliczy egyike a legrégebbi magyar családoknak
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság által szervezett előadássorozat folytatódott péntek délután a vár civil házában. Ezúttal Pásztai Ottó értekezett a Gerliczyekről.

A szervező Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság nevében Mihálka Nándor régész köszöntötte az érdeklődőket, majd a híres váradi családok közül ezúttal a Gerliczyek múltját, történetét ismertette Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke egy figyelemre méltó, jól összeállított előadás keretében.

Felvezetőjében megjegyezte: tősgyökeres váradi polgárként mindig jóleső csodálattal adózott az egymással szemben álló két Gerliczy-palotának, de tetszett neki a szépen csengő név is. Miután pedig a helyi sajtóban elég gyakran bukkant fel a nevük mindig csupa dicsérő, magasztaló jelzővel, kíváncsi lett, mit lehet megtudni róluk? Teltek az év, évtizedek, ám csak a közelmúltban jutott el oda, hogy részletesebben utána tudjon nézni a famíliának. Ekkor döbbent csak rá arra, hogy milyen nagyon nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elhatározta, hogy egy rövid bemutatást tart. Legelőször azon lepődött meg, hogy milyen hatalmas és ősi a család! Egyike ugyanis a legrégebbi magyar családoknak. A bölcső Krassó vármegye, mivel azonban a családban bőséges volt a gyermekáldás, jutott belőlük a történelmi Magyarország, majd az Osztrák-Magyar Monarchia sok vidékére is.

Nőegylet

A közérthetőség végett a bemutatást és a szerepüket a váradi Gerliczy-kel kezdte, a család egyik ága ugyanis Erdélyben telepedett le. Feltétlenül említést érdemel Félix báró (1819-1895), aki főrendházi tag, kamarás és Bihar vármegye másodalispánja volt, és nőül vette a vallásos, jótékony lelkületű, az elesettek sorsát felkaroló, hazafias érzelmű Kornis Lujzát, aki ötven éven keresztül a Bihar vármegyei és Nagyváradi Nőegyletnek az alapító-elnöke volt. A családfő Félix pedig szívesen vett részt a Szigligeti Társaság rendezvényein, valamint az 1835-ben Polgári Lövész Egylet versenyein.

A Gerliczy-család nevében ugyanakkor szerepel a Kruspér név is, valamint a Des Echerolles, hogy ennek mi az oka, arra is kitért Pásztai Ottó. Arra is felhívta a figyelmet: a közelmúltban egy értékes dokumentumhoz jutott. Egy egykori premontrei diák dédunokája Budapestről fénymásolatban elküldte az 1897-98-as iskolaév értesítőjét, melyben Az új ifjúsági zászló felszentelése címmel jelent meg egy tudósítás. Ez amiatt érdekes, mert a zászlóanya Des Echerolles Kruspér Sándorné volt, báró Gerliczy Félixné leánya, akinek a fiai, Sándor és Gilbert a Premontrei Főgimnáziumnak voltak a növendékei.

Előadása utolsó harmadában Pásztai Ottó nagyvonalakban a távolabbi ősökről is megemlékezett, megemlítve a jeles személyeket, valamint a Haller családot is, mely szintén „képbe került” akkor, amikor Gerliczy Félix feleségül vette Kornis Lujzát.

Ciucur Losonczi Antonius