A férfi-nő kapcsolat misztériumjátéka

A férfi-nő kapcsolat misztériumjátéka
Nagyvárad – Száz éve jelent meg a Nyugat és a Holnap, 2008-at pedig a Biblia évének nyilvánították. E hármas esemény előtt tisztelgett hétfő délután a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium olvasóköre.

A megyei könyvtár amfiteátrumában összegyűlt irodalombarátokat köszöntő Molnár Judit tanárnő, főszervező a 20. század első fele magyar irodalmának Nagyváradhoz kötödő jelentős mozzanatait vázolta fel, kiemelve Ady Endre költészetének jelentőségét, az 1908-ban megjelent Nyugat című folyóirat meghatározó szerepét és a Holnap irodalmi társaságnak, illetve antológiáknak azon céljait, hogy “a tespedő magyar lírát” modern eszmékkel frissítsék fel. Emlékeztetett: a Holnapot szervező Juhász Gyulával kapcsolatban álló Balázs Béla 1910-ben írta A kékszakállú herceg vára című misztériumjátékát, a férfi lélek meg nem értésének a drámáját. 1911-ben fejezte be Bartók Béla az ennek alapján komponált egyfelvonásos operát, azonban mintegy negyedszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a közönség megértse és elfogadja a szerző “Ady költői forradalmához hasonlóan kiteljesített új zenei világát”. A Nyugat és a Holnap megjelenésének kettős évfordulója adta tehát az ötletet A kékszakállú herceg várának óratóriumszerű, magyarázatokkal és értelmezésekkel ellátott bemutatásához. Harmadik okként pedig az szolgált, hogy 2008-at a Biblia évének nyilvánították, Balázs Béla ugyanis nem csupán a hétköznapi férfi-nő kapcsolatot dolgozta fel, hanem a többszörős nőgyilkos középkori francia lovag, Kékszakáll történetét összekapcsolta az Ótestamentumban szereplő Judit történetével.

Kettős történet

A Gulácsi László (Kékszakállú), Zeffer Petra (Judit), Knoch Renáta, Molnár Lilla és Nagy Dóra (narrátorok) által bemutatott misztériumjáték története valójában két síkon, a látható valóság és a láthatatlan, eszmei háttér szintjén zajlik. Kékszakállú Judit személyében új asszonyt visz a házhoz, s mielőtt magához láncolná, megmutatja neki a palotáját. A rideg épületben hét lezárt ajtó található, Judit pedig fokozatosan valamennyit kinyitja, mert teljesen megakarja ismerni a férfit, és ennek múltját, titkait. A Kékszakállú már az ötödik kapunál erőteljesen kéri őt, hogy hagyjon fel szándékával, azonban a nő nem hallgat rá. A hetediknél előtünnek a régi feleségek és csendben maguk közé zárják Juditot, így a hercegre a végleges magány vár. A közvetlen érzékelhető történet röviden ennyi, a gondolati háttér pedig sokféleképpen értelmezhető: beszélhetünk akár az egymás minél teljesebb megismerése iránti vágyról, de akár a férfi és a női nem egymás felletti birtoklásáért folytatott harcról is.

Ciucur L. Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .